Új utak a tüntetések békés jellegének fenntartásában
A gyülekezési jogról tanácskoztak az Országgyűlési Biztosok Hivatalában
A tüntetések békés jellege fenntartásának új módjairól szerveztek nemzetközi konferenciát szeptember 2-án, pénteken az Országgyűlési Biztosok Hivatalában (OBH). Az eseményen dr. Juhász Imre, az FRP elnöke „A gyülekezési jog a Független Rendészeti Panasztestület gyakorlatában” címmel tartott előadást. A rendezvényen bemutatták a Godiac-projektet, amelynek fő célkitűzése, hogy tudományos kutatásokra alapozva politikai tüntetések rendőri kezelésével kapcsolatos új irányokat dolgozzon ki, és az elért eredményeket széles körben ismertté tegye. A nemzetközi programban 11 ország 20 partnerszervezete vesz részt.
A megjelenteket köszöntő Dr. Szabó Máté ombudsman bevezetőjében elmondta, hogy az OBH részt vesz a Godiac-projektben, a testület rendszeresen foglalkozik a politikai tüntetések során stratégiai elvként alkalmazott párbeszéd és kommunikáció helyes európai gyakorlatának témájával.
Nem lehet csupán szakjogászi szempontból gondolkodni a tüntetésekről, amelyek a posztmodern világban globalizálttá és flexibilissé váltak, jegyezte meg az ombudsman. A londoni zavargásokra utalva hozzátette: a fosztogatók nem hagyományos demonstrálók, nincs mögöttük szervezettség. Beszélt arról is, hogy az egyre jobban terjedő mobilkommunikációs eszközök használata kihívást jelent a rend fenntartásában, hiszen a szervezők a virtuális világba kerülnek.
Dr. Kukorelli István volt alkotmánybíró a 2012. január elsején hatályba lépő új alaptörvényre reflektálva rámutatott: a jogszabály nem teszi könnyebbé a gyülekezési szabadság jövőjét az alapjog védelmi szintje miatt, hiszen a tétel - mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez - végrehajtásához közönséges törvény is elegendő a kétharmados helyett. Ugyanakkor derűlátásra adhat okot, hogy az Alkotmánybíróság értelmezési lehetőségei szabadabbak, a testület akár az Aranybulla ellenállási jogáig is visszacsatolhat a gyülekezési jogot értelmezve.
Dr. Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke ezzel szemben azt mondta: a gyülekezési jog komoly védelmi szintű alapjog Magyarországon, az egyik legtöbbet érintett alapjog a 2006 őszi rendőri túlkapások óta, amely időpont szerinte emberi jogi mélypontnak tekinthető.
„A gyülekezési jog talán az egyik legtöbbet érintett alapjog Magyarországon – különösen 2006 óta. Azon az őszön, elsősorban a brutális rendőri fellépés okán, kerültünk véleményem szerint az 1990 óta kiépülő demokráciánk emberi jogi mélypontjára. A gyülekezési jog sorsa, kezelése a hatalom által, egyfajta lakmuszpapírként mutatta meg e mélypont igazi veszélyeit. A probléma persze nem búvópatakként tört a felszínre, a komor előjelek már korábban is mutatkoztak (Gesztenyéskert, a később állatorvosi lónak is beillő – Strasbourgot is megjárt és Alkotmánybírósági döntést generáló - Kempinsky szálló előtti események, vagy a Kvassay-Zsilipnél történtek) Annyit lerögzíthetünk, hogy Magyarországon részletesen szabályozott alapjogról van szó, hiszen az Alkotmány, a Gyülekezési tv. mellett nemzetközi egyezmény (Emberi Jogok Európai Egyezménye) is védi érvényesülését. Mindamellett a jogi szabályozással, annak hibáival és hiányosságaival tisztában vagyunk és most ezzel nem is kívánok részletesen foglalkozni csak annyiban érintem, amennyiben a konkrét esetekre történő hivatkozás ezt szükségessé teszi.”
A Független Rendészeti Panasztestület (FRP) tényleges munkáját 2008 márciusában kezdhette meg és rögtön szembesülnie kellett a gyülekezési jogot érintő panaszokkal, mondta dr. Juhász Imre.
A testületi elnök példaként a jogsértő oszlatást, a joggyakorlat hiányát, a nehézkes kommunikációt, az ok nélküli igazoltatásokat és az előállításokat említette. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyülekezési jog sérülhet a túlzott kordonozási és bejutási procedúra miatt. Más esetben a tájékoztatás hiányát sérelmezte, amikor az állampolgárokat nem tájékoztatták arról, hol és hogyan zajlanak lezárások.
Megjegyezte: nem mindig a tüntetőknek van igazuk. Volt, hogy egy látszólag békésen vonuló tömeget igazoltatott a rendőrség, mert tudomásukra jutott, hogy egyesek fel vannak fegyverkezve. Kiderült, hogy egyeseknél valóban voltak Molotov-koktélok. Tüntetők máskor amiatt emeltek panaszt, mert szerintük a rendőrök felszólítás nélkül alkalmaztak könnygázt. A vizsgálatok során azonban kiderült, hogy a rendőrök saját testi épségük megóvása érdekében cselekedtek, mert motorokkal akartak közéjük hajtani.
Az FRP munkájának köszönhető, hogy 2006 után a gyülekezési joggal foglalkozó nemzetközi emberi jogi egyezmények a rendőrség tudatába is beépültek, fogalmazott beszédében dr. Juhász Imre.
Dr. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint tisztázni kell azt, hogy mikortól válik egy tüntetés békétlenné, hiszen a gyülekezési joggal bírók onnantól kezdve elvesztik a jogukat arra, hogy állami védelmet kapjanak. Mint mondta, ez a kérdés nincs tisztázva a magyar jogban. A Legfelsőbb Bíróság egyik döntése szerint ugyanis békétlen a tüntetés, ha a gyülekezési törvényben felsorolt oszlatási okok közül bizonyos okok bekövetkeznek, például bűncselekményt valósítanak meg, vagy annak elkövetésére hívnak fel, illetve fegyveresen vagy felfegyverkezve jelennek meg a demonstrálók.
Hozzátette: vannak olyan békétlen tüntetések is, amelyekhez a gyülekezési törvény alapján nem lehet hozzányúlni - utalt a gyöngyöspatai cigánysoron felvonuló tömegre. Ilyen estben jelenleg az a helyzet, hogy a rendőrségnek meg kell várnia, amíg a jogsértés ténylegesen bekövetkezik, annak ellenére, hogy azt előre sejteni lehetett.
Szerinte a nyugat-európai szabályozás ennél jóval rugalmasabb, ott például a közrend védelmére hivatkozva megtiltható egy tüntetés.
Dr. Hajas Barnabás, az OBH osztályvezetője szerint nincs szükség új szabályozásra ahhoz, hogy a tüntetések békés jellege megőrizhető legyen, ugyanakkor új tendenciákra kell felkészülni. Ilyennek nevezte azt, hogy különböző, Nyugat-Európában ismert radikális csoportok jelennek meg magyarországi tüntetéseken, és ezek másfajta kezelést igényelnek.
Mint mondta, fontos, hogy a rendőrség tényleges információkkal rendelkezzen arról, kik a tüntetők, milyen társadalmi réteget képviselnek, és mik a céljaik. Szerinte differenciálni kell tömeg és tömeg között, el kell tudni választani a rendbontókat a békés tüntetőktől.
Dr. Hajas Barnabás az előtte felszólaló előadókhoz hasonlóan felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára és hatékonyságára.
FRP Sajtó - MTI