Az FRP látogatása az Európai Parlamentben

A Független Rendészeti Panasztestület tagjai és munkatársai Gál Kinga európai parlamenti képviselő meghívására május 23-25. között Brüsszelbe látogattak. A képviselő asszony az Európai Parlamentben fogadta a csoportot, előadást tartott szakbizottsági munkájáról, az aktuális kérdéskörökről, amelyeket a bizottságok napirendjükre tűztek. Az előadást követően a testület tagjai fogalmazták meg kérdéseiket, majd a résztvevők az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Külügyi Bizottság ülésébe kapcsolódtak be.

FRP Sajtó

Megjelent a Rendészet és emberi jogok

A Független Rendészeti Panasztestület (FRP) 2011-ben Rendészet és emberi jogok címmel új szakmai folyóiratot indított el, amelynek első száma márciusban jelent meg. A kiadvány célja, hogy segítse a rendészet és az emberi jogok területén tevékenykedők szakmai munkáját, lehetőséget adjon a szakterületekkel kapcsolatos írások, tanulmányok, összehasonlító elemzések, jogértelmezési kérdések publikálására, fontos és érdekes témák felvetésére.

A folyóirat teljes egészében a tudomány szolgálatába kíván állni, missziója, hogy műhelye legyen az emberi jogok és a rendészeti tevékenység érzékeny és konfliktusokkal teli kapcsolatrendszere feltárásának és e kapcsolatrendszer minél zavartalanabb fejlesztésének. Az elmúlt évtized, de különösen 2006 nyarát követő időszak soha nem látott problémákat vetett fel a rendőrség és a jogkereső közönség viszonyrendszerében. Természetesen keresni kívánjuk a válaszokat e problémarendszert alapvetően jellemző emberi jogi krízishelyzet kialakulásának okaira. A gyülekezési joggal összefüggő jogvédelem mellett, a tipikusan egyedi esetekben előforduló, más jellegű emberi jogokat érintő rendőri fellépésekkel összefüggésben is kutatásokat szeretnénk generálni, támogatni.

A figyelemfelhívás mellett a tudomány eszközeivel kívánjuk elősegíteni az Európában még mindig ritkának számító rendészeti tevékenységre vonatkozó intézményesített civil kontroll rendszerének továbbfejlesztését. Folyóiratunk lehetőséget adna a Független Rendészeti Panasztestület gyakorlatának megismerésére is, jogesetek feldolgozása útján.

A fentiekkel kapcsolatos e-maileket a folyoirat@panasztestulet.hu címre várjuk.

Budapest, 2011. március 31.

Dr. Juhász Imre
a Szerkesztőbizottság elnöke

Az emberi és polgári jogok a magyar EU - elnökség előtt

Az emberi jogok védelmének állandó, soha nem lankadó folyamatnak kell lennie

A Független Rendészeti Panasztestület (FRP), a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) és a Hanns Seidel Alapítvány Az emberi és polgári jogok a magyar EU - elnökség előtt címmel konferenciát tartott 2010. december 10-én az emberi jogok világnapja alkalmából Budapesten, a Károlyi-palota dísztermében. A rendezvény meghívott előadóinak felszólalásait kerekasztal-beszélgetés követte.

Bővebben...

Német ösztöndíjasok ismerkedtek a Panasztestület munkájával

Diplomás, pályakezdő német fiatalok látogattak a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) hivatalába november 23-án délelőtt, hogy megismerkedjenek a testület működésével és eddigi tevékenységével. A három ösztöndíjas a Magyar Országgyűlés és a Németországi Szövetségi Köztársaság Bundestagjának elnökei közötti pályázati megállapodás eredményeként parlamenti gyakorlaton vesz részt hazánkban.

A 2008 óta tartó program célja, hogy a magyar közigazgatás és közjogi berendezkedés iránt érdeklődő fiatalok megismerkedjenek a magyar államszervezettel, elsősorban az Országgyűlés munkájával és betekintést nyerjenek a fontosabb alkotmányos szervek tevékenységébe is.

Az FRP három tanácsadója a testületről, annak hatásköréről és eljárási rendjéről, illetve az ügyek gyakoriságáról és jellegéről tájékoztatta a német ösztöndíjasokat. Ezt követően Andrea Trautmann igazgatásszervező, Nina Lechte jogász és Enzo Kublin politológus
német ösztöndíjasok beszámoltak saját hazai tapasztalataikról, majd az FRP tanácsadói végigvezették őket a hivatalban vázolva a testületi munka menetét.

Fäller Zsuzsanna, Kondákor Dóra, Andrea Trautmann, Zsebik Katalin, Nina Lechte és Enzo
Kublin az FRP bejáratánál

Változtak a rendőrségi panaszok

A tisztességes eljáráshoz való jog sérülése miatt fordultak a legtöbb esetben a Független Rendészeti Panasztestülethez (FRP) az utóbbi időben, szemben például a 2009-es évvel, amikor elsősorban a személyes szabadság megsértését kifogásolták – mondta el lapunknak Juhász Imre, az FRP elnöke, miután megbeszélést folytatott Morten Kjaerummal, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatójával. Ennek legfőbb oka, hogy még tavaly is három olyan tüntetés volt, amelyen összetűzések történtek a rendőrség és a demonstrálók között,
ellentétben az idei évvel.

„A mostani panaszok a mindennapos intézkedések során előforduló jogsértésekből adódnak, így amikor egy rendőr nem tanúsít megfelelő tiszteletet az állampolgár iránt, vagy például olyan iratokat kér, amelyre nincs jogosultsága. Az FRP-nek az új rendőri vezetőkkel
harmonikus a viszonya, érezhető részükről az elkötelezettség az emberi jogok védelmének irányába” – mondta az elnök.

Juhász a megválasztásakor hangsúlyozott törekvéseiről elmondta: megtörténtek az első lépések a hatáskörbővítés, illetve annak érdekében, hogy állásfoglalásaiknak legyenek következményeik, de konkrét jogszabálytervezetek még nincsenek. Kjaerum szerint az FRP működése példaként szolgálhat más európai ország számára is, ahol még nem működnek a rendőrséget alapjogi szempontból ellenőrző testületek.

Baranya Róbert, Magyar Hírlap 2010. 11. 12.

A Panasztestület példaként szolgálhat az Unióban

 Munkamegbeszélésen fogadta Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) elnöke a Magyarországra látogató Morten Kjaerum urat, az Európai Unió Alapjogi Ügynökség (FRA) igazgatóját november 11-én, csütörtök délelőtt. A Panasztestület hivatalában folytatott egyeztető tárgyaláson a felek megállapodtak a jövőbeni együttműködésben és a szakmai tapasztalatcserében.

Juhász Imre tájékoztatta Morten Kjaerum urat a panasztestület létrehozásának körülményeiről, arról, hogy a testületet az Országgyűlés a 2006 őszén a rendőrség által elkövetett tömeges emberi jogi jogsértéseket követően hozta létre azért, hogy megvalósítsa a rendőrség tevékenysége feletti civilkontrollt. A Panasztestület elnöke beszámolt arról, hogy az elmúlt időszakban a Panasztestület tapasztalata szerint korábban többnyire a személyes szabadság megsértését állapította meg, a közelmúltban azonban a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése fordul elő leggyakrabban.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökség igazgatója elmondta, hogy az FRA korábban nem rendelkezett felhatalmazással a rendészeti ügyek kérdéskörében, de ez a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta megváltozott. Morten Kjaerum megjegyezte, hogy számára nagyon fontos a FRP eddigi működésének és tapasztalatainak megismerése, mert példaként szolgálhat más európai ország számára is, ahol még nem működik a magyarhoz hasonló testület, amely alapjogi szempontból ellenőrzi a rendőrséget.

Független Rendészeti Panasztestület

Morten Kjaerum (jobbról), az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatója és munkatársa Martin Botta

Közlemény

Az Országgyűlés csütörtöki ülésén választotta meg a testület tagjává Kozma Ákos ügyvédet, egyetemi oktatót. Új tag választására azért volt szükség, mert Kaltenbach Jenő, aki a testület elnöki posztját töltötte be, lemondott tisztségéről.

A panasztestület közleménye szerint azt követően, hogy az új tag az Országgyűlés előtt letette esküjét, a testület késő este rendkívüli ülést tartott, s elnökéül megválasztotta Juhász Imrét, aki az elnökhelyettesi teendők ellátásával Kozma Ákost bízta meg.

Budapest, 2010. július 23.

Közlemény

  Dr. Kaltenbach Jenő, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke 2010. július 1-jei hatállyal lemondott testületi tagságáról. Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke 2010. július 5-én az Országgyűlés ülésén felolvasta dr. Kaltenbach Jenő lemondó nyilatkozatát és bejelentette, hogy azt tudomásul vette. A Panasztestület az új tag -- Országgyűlés általi --megválasztásáig négy taggal folytatja munkáját.

Független Rendészeti Panasztestület

Budapest, 2010. július 7.

Közlemény 2010. 07. 07.

Információk a Testület 2009-es tevékenységéről

A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET TÁJÉKOZTATÓJA 2009. ÉVI TAPASZTALATAIRÓL

FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET TEVÉKENYSÉGÉRŐL

A TESTÜLET MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TAPASZTALATOK ÉS JOGALKOTÁSI JAVASLATOK

A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET AZ EURÓPA TANÁCS KÍNZÁS ELLENI BIZOTTSÁGÁNAK MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLÓ LEGFRISSEBB JELENTÉSÉBEN

A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET ÁLLÁSPONTJA A 2009. JÚLIUS 4-EI ERZSÉBET TÉRI DEMONSTRÁCIÓVAL KAPCSOLATOS RENDŐRI FELLÉPÉS JOGSZERŰSÉGÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2009. JÚLIUS 4-EI TÖMEGDEMONSTRÁCIÓVAL KAPCSOLATOS ÁLLÁSFOGLALÁSOKHOZ CSATOLT KÜLÖNVÉLEMÉNYEKRŐL

A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET ÁLLÁSPONTJA A FELOSZLATOTT MAGYAR GÁRDA 2009. AUGUSZTUS 22-EI, SZENTENDREI RENDEZVÉNYÉN TÖRTÉNT RENDŐRI FELLÉPÉSRŐL

SÚLYOS ALAPJOGSÉRELEM MEGÁLLAPÍTÁSA EGYÉB, TÖMEGDEMONSTRÁCIÓKHOZ NEM KAPCSOLÓDÓ RENDŐRI INTÉZKEDÉSEK ESETÉBEN

SÚLYOS ALAPJOGSÉRELEM 59 ESETBEN – válogatás a 2009-es statisztikai adatokból –

Közlemény

A Független Rendészeti Panasztestülethez a 2009. július 4-ei Erzsébet téri rendőri intézkedésekkel összefüggésben 160 db, a 2009. augusztus 22-ei szentendrei családi nappal és avatással kapcsolatban 169 db panasz érkezett. Az ügyek kapcsán a Testület megkereste a rendőrséget, kérve a náluk keletkezett dokumentumok megküldését; a panaszügyek kivizsgálása folyamatban van. Az első állásfoglalások szeptember végére várhatóak.

Idén szeptemberig közel 800 panasszal fordultak a Testülethez, ez a szám a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva több mint négyszeres ügyforgalmat jelent.

Budapest, 2009. augusztus 10.

A Független Rendészeti Panasztestület meghozta első állásfoglalásait a 2009. március 15-ei események kapcsán

A 2009. március 15-én végrehajtott rendőri intézkedésekkel összefüggésben a Független Rendészeti Panasztestülethez összesen mintegy 40 panaszbeadvány érkezett. Miután a rendőrség április utolsó napjaiban a Testület rendelkezésére bocsátotta az események megítéléséhez szükséges dokumentációt, megkezdődhetett a sérelmek érdemi vizsgálata.

Az elsők között foglalt állást a Testület azon két fiatalember – korábban nagy sajtónyilvánosságot kapott – ügyében, akiket a Kossuth téren tartott állami rendezvény biztosításában részt vevő rendőri erők azért állítottak elő, mert hangosan skandálva a miniszterelnök távozását követelték. A Testület megállapítása szerint a rendőrség súlyos alapjogsértést valósított meg azzal, hogy a két férfit előbb a tömegből kiemelve igazoltatták, majd bilincsben a Gyorskocsi utcai fogdára előállították, ott motozásnak vetették alá, és több órán keresztül fogva tartották.

A Testület álláspontja szerint tévedett a rendőrség abban, hogy a panaszolt események idején a Kossuth téren a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti rendezvény zajlott, mivel az állami ünnep ilyennek nem tekinthető, így fogalmilag kizárt, hogy a panaszosok bármelyike elkövethette volna a gyülekezési szabadság megsértését. Erre tekintettel nem lehetett jogszerű a szabálysértés elkövetésére és tovább folytatására hivatkozva a panaszosok előállítása sem. Az előállítás jogszerűsége ellen szól továbbá, hogy az intézkedéseket nem előzte meg közvetlenül a panaszosoknak címzett egyértelmű felhívás, továbbá, hogy a panaszosok ellenszegülő magatartására való hivatkozás sem volt alátámasztható a rendőrség videofelvételei alapján. Ugyanezen körülményre tekintettel ítélte úgy a Testület, hogy nem álltak fenn a bilincselés, mint kényszerítő eszköz alkalmazásának feltételei sem.

A Gyorskocsi utcai fogdára való befogadást követően jogalap nélkül, a hatályos szabályok helytelen értelmezése alapján hajtották végre a rendőrök a panaszosok, mint előállított személyek motozását. Növelte a jogsértés fokát az, hogy egyik panaszosnak sem volt lehetősége értesíteni hozzátartozóját, továbbá, hogy szabadságuk elvonása aránytalanul hosszú ideig tartott – mivel a kihallgatásukat követően még több mint két órán keresztül bent tartották őket, noha akkor azt már semmi nem indokolta. A fentiek alapján a Testület megállapította, hogy a panaszosokkal szemben foganatosított eljárás szinte minden pontja kifogásolható volt. Az intézkedés-sorozat eredményeként a panaszosok véleménynyilvánítási jogának, személyi szabadságának, tisztességes eljáráshoz való jogának és emberi méltóságának egyenként és összességében is súlyos fokú sérelme következett be, ezért a Testület állásfoglalásait megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.

A március 15-ei rendőri intézkedésekhez kapcsolódó vizsgálatai alapján a Testület két súlyos problémára kívánja felhívni a figyelmet. A hatályos jogrendben nagyfokú jogbizonytalanságot okoz az előállítottak – mint személyi szabadságuktól megfosztott személyek – helyzetének szabályozatlansága. Egy ilyen súlyú jogkorlátozás esetén elengedhetetlen, hogy az érintettek státuszát, jogait és kötelezettségeit részletes normák rendezzék, ezért a Testület aggályait jelezni fogja az illetékes miniszternek, és az Alkotmánybírósághoz fordul.

Visszásságot tapasztalt a Testület a panaszjogról való tájékoztatás rendőri gyakorlatában is. A rendőrség álláspontja szerint ugyanis nincs jogszabályi kötelezettség arra, hogy az intézkedő rendőr az érintetteket kioktassa a Testülethez fordulás lehetőségéről is. A Testület nem fogadja el a Rendőrségről szóló törvény ilyen értelmezését, mivel az egyértelműen előírja a törvényben említett valamennyi panaszlehetőségről való tájékoztatást, így sérti az érintettek panaszjogát, ha a Testülethez fordulás lehetőségéről nem kapnak megfelelő felvilágosítást. Ezzel összefüggésben Testület kifogásolhatónak ítéli, hogy az előállított személyek részére a rendőrség olyan tájékoztató-nyomtatványokat ad ki, amelyeken a Testület nem szerepel és egyes jogvédő szervezetek elérhetőségei is tévesen jelennek meg.

Az állásfoglalásokat a Testület az országos rendőrfőkapitány határozatának meghozatalát követően hozza nyilvánosságra.

A közlemény tartalmával kapcsolatos további tájékoztatást a Testület elnöke, Dr. Kaltenbach Jenő (06-1/441-6501) nyújt.

Budapest, 2009. június 8.

Egy éves a Független Rendészeti Panasztestület

Az Országgyűlés által megválasztott Független Rendészeti Panasztestület egy esztendeje látja el törvényi felhatalmazás alapján a civil kontrollt a rendőrség munkája felett. A testülethez fennállása óta 328 panasz érkezett. A tavaly benyújtott 261 panasz közül 174 esetben született állásfoglalás, míg idén eddig 67 panaszbeadvány érkezett és eddig 28 ügyben született állásfoglalás. Ezen a panaszoknak a túlnyomó többsége a rendőrség konkrét intézkedéseit kifogásolta. A rendőrség mulasztásai, a bűnmegelőzés érdekében végzett rendvédelmi munka hiányosságai, a vagyon elleni bűncselekmények szempontjából erősen veszélyeztetett térségek falvaiban elégtelen rendőri jelenlét miatt eddig nem érkezett be panasz. Ennek okát a Testület a hatáskörét szabályozó törvényi rendelkezésben látja, amely a rendőri eljárások során tett intézkedések, illetve mulasztások miatt tett panaszok kivizsgálására ad felhatalmazást.

A Független Rendészeti Panasztestülethez benyújtott panaszok túlnyomó többsége a gyülekezés alkotmányos jogának a rendőri intézkedések során bekövetkezett sérelmeiről szól.

Az elmúlt évben számos politikai célból megtartott demonstráció, illetve tüntetés végződött zavargással, illetve torkollott utcai erőszakba, amit a rendőrség kényszerítő eszközöket alkalmazva, oszlatással szüntetett meg. A demonstrációkkal kapcsolatban beérkezett beadványokban a panaszosok a rendőrségi kényszerítő eszközök és intézkedések közül a testi kényszert, a kezek hátrabilincselését és az előállítást, az előállítást követő fogva tartás körülményeit, a könnygáz használatát kifogásolták.

A Független Rendészeti Panasztestület tavaly október végén már kinyilvánította meggyőződését, hogy se a jogrendszerünk, se a jogalkalmazó szerveink nincsenek felkészülve az utcai demonstrációk - a spontán tüntetések, a vonulásos rendezvények - megfelelő kezelésére, a rendőrök azonosítására alkalmas sisakszámok fokozott ellenőrzésére.

A Panasztestület már korábban felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának szabályain és a konfliktusok rendőri kezelésének módján változtatni kell.

A Panasztestület az elmúlt egy év tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a működését szabályozó törvényi rendelkezés módosítása szükséges ahhoz, hogy a törvényhozó szándékának megfelelően érvényesíteni tudja a civil kontrollt a rendőrség működése felett. Ugyanis erkölcsi gyógyírnak talán elegendő, ám jogorvoslatnak végtelenül csekély, ha a panaszos beadványát kivizsgálva, a Panasztestület helyt ad panasz jogosságának, számos esetben megállapítva az alkotmányos alapjogok súlyos megsértését is. Ezt követően a -jogszabály alapján eljárva - testületi állásfoglalást a bepanaszolt rendőri szervezet vezetőjének, vagy az országos rendőr-főkapitánynak kell elküldeni, ők jogosultak "elbírálni" a beosztottjaik eljárásával szembeni a panaszt - a rendőrség munkáját ellenőrizni hivatott - ügyészség helyett. A panaszosok - hiába állapította meg jogsérelmüket a Panasztestület - ezekben az esetekben a jelenleg érvényes jogszabályok szerint érdemi jogorvoslatot csak a bíróságtól kérhetnek.

Az elmúlt évben a Panasztestület a demonstrációkkal kapcsolatos rendőri intézkedéssel szemben benyújtott 36 panasz esetében úgy ítélte meg, hogy a rendőrség intézkedése számos  esetben szükségtelen és aránytalan volt. Ezzel szemben az intézkedésre, vizsgálat elrendelésére jogosult országos rendőr-főkapitány szerint mindegyik intézkedés szükséges és arányos volt, mert a panaszosok "passzív ellenállást" tanúsítottak.

A törvény lehetővé teszi, hogy az országos rendőr-főkapitány határozatát a panaszos bírósági úton támadja meg. Az első ilyen perek már folynak, Független Rendészeti Panasztestület jövőbeni súlyát - a civil kontroll erősödését - ezek a bírósági ítéletek fogják megalapozni, ha a Testületi határozatával összhangban megállapítják a súlyos alapjogsérelmeket.

Az erőteljesebb civil kontroll érvényesülése érdekében Panasztestület számára legalább olyan vizsgálati eszköztárat kellene biztosítania jogalkotónak, mint amilyennel jelenleg az ombudsmanoknak rendelkeznek.

A március 15.-i eseményekre tekintettel ismételten felhívjuk az érintettek figyelmét arra, hogy a sérelmezett - alapvető emberi jogokat sértő - rendőri intézkedésekkel (pl. igazoltatás, csomagátvizsgálás, előállítás, testi kényszer, bilincs, vagy valamely vegyi eszköz alkalmazása) szembeni panaszt nyolc napon belül a Független Rendészeti Panasztestülethez is be lehet nyújtani.

2009. március 18.

Kaltenbach Jenő, elnök
Független Rendészeti Panasztestület

Közlemény

A Független Rendészeti Panasztestület – az elmúlt napok eseményeire is tekintettel – felhívja az érdeklődők figyelmét a következőkre:

Az Országgyűlés 2008. január 1-jétől

– a rendőri intézkedésekkel

– a kényszerítő eszközök alkalmazásával, és

– az esetleges mulasztásokkal

szemben új, a Rendőrség szervezetétől elkülönülten működő jogorvoslati fórumot hozott létre. A Rendőrségről szóló törvény akkori módosítása óta ezért mindenki, aki úgy érzi, hogy a vele szemben foganatosított valamely rendőri intézkedés (pl. igazoltatás, csomag átvizsgálása, előállítás) vagy kényszerítő eszköz-alkalmazás (pl. testi kényszer, bilincs, valamely vegyi eszköz alkalmazása) alapvető jogait sértette, fordulhat a Független Rendészeti Panasztestülethez, és kérheti, hogy a sérelmezett intézkedés körülményeit ez a fórum vizsgálja ki. A panaszok előterjesztésére a kifogásolt intézkedésektől számított nyolc napon belül van lehetőség.

Budapest, 2009. március 16.

2008. október 21-én sajtótájékoztatót tartott a Függetlene Rendészeti Panasztestület. Juhász Imre elnökhelyettes külön expozéban bírálta a Rendőrség - tüntetésekkel, tömegeoszlatással kapcsolatos - gyakorlatát, amelyre reagált Bencze József, országos rendőrfőkapitány is. (Lásd: www.police.hu)

A sajtótájékoztató anyaga megtekinthető.

A Független Rendészeti Panasztestület Közleménye
Dr. Juhász Imre elnökhelyettesnek, az Országos Rendőrfőkapitányhoz írott
„nyílt leveléről”

A levél közzétételéről a Független Rendészeti Panasztestület 2008. november 5-én tartott zárt ülésén egyhangúan – tehát ellenszavazat nélkül – határozott. A Testület azért döntött arról, hogy a levél teljes egészében közzétételre kerüljön, hogy a közvélemény teljes, és tárgyilagos képet nyerhessen arról a polémiáról, ami az interneten – mindenekelőtt a Rendőrség honlapján – kibontakozott. Az elnökhelyettes úr nyílt levelét tehát egy vita tisztázásának és egyúttal lezárásának szánjuk.

Dr. Juhász Imre nyílt levele megtekinthető.

Megalakult a Független Rendészeti Panasztestület