Közlemény
Az Országgyűlés csütörtöki ülésén választotta meg a testület tagjává Kozma Ákos ügyvédet, egyetemi oktatót. Új tag választására azért volt szükség, mert Kaltenbach Jenő, aki a testület elnöki posztját töltötte be, lemondott tisztségéről.
A panasztestület közleménye szerint azt követően, hogy az új tag az Országgyűlés előtt letette esküjét, a testület késő este rendkívüli ülést tartott, s elnökéül megválasztotta Juhász Imrét, aki az elnökhelyettesi teendők ellátásával Kozma Ákost bízta meg.
Budapest, 2010. július 23.
Közlemény
Dr. Kaltenbach Jenő, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke 2010. július 1-jei hatállyal lemondott testületi tagságáról. Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke 2010. július 5-én az Országgyűlés ülésén felolvasta dr. Kaltenbach Jenő lemondó nyilatkozatát és bejelentette, hogy azt tudomásul vette. A Panasztestület az új tag -- Országgyűlés általi --megválasztásáig négy taggal folytatja munkáját.
Független Rendészeti Panasztestület
Budapest, 2010. július 7.
Közlemény 2010. 07. 07.
Információk a Testület 2009-es tevékenységéről
A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET TÁJÉKOZTATÓJA 2009. ÉVI TAPASZTALATAIRÓL
FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET TEVÉKENYSÉGÉRŐL
A TESTÜLET MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TAPASZTALATOK ÉS JOGALKOTÁSI JAVASLATOK
A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET AZ EURÓPA TANÁCS KÍNZÁS ELLENI BIZOTTSÁGÁNAK MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLÓ LEGFRISSEBB JELENTÉSÉBEN
A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET ÁLLÁSPONTJA A 2009. JÚLIUS 4-EI ERZSÉBET TÉRI DEMONSTRÁCIÓVAL KAPCSOLATOS RENDŐRI FELLÉPÉS JOGSZERŰSÉGÉRŐL
ÖSSZEFOGLALÓ A 2009. JÚLIUS 4-EI TÖMEGDEMONSTRÁCIÓVAL KAPCSOLATOS ÁLLÁSFOGLALÁSOKHOZ CSATOLT KÜLÖNVÉLEMÉNYEKRŐL
A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET ÁLLÁSPONTJA A FELOSZLATOTT MAGYAR GÁRDA 2009. AUGUSZTUS 22-EI, SZENTENDREI RENDEZVÉNYÉN TÖRTÉNT RENDŐRI FELLÉPÉSRŐL
SÚLYOS ALAPJOGSÉRELEM MEGÁLLAPÍTÁSA EGYÉB, TÖMEGDEMONSTRÁCIÓKHOZ NEM KAPCSOLÓDÓ RENDŐRI INTÉZKEDÉSEK ESETÉBEN
SÚLYOS ALAPJOGSÉRELEM 59 ESETBEN – válogatás a 2009-es statisztikai adatokból –
Közlemény
A Független Rendészeti Panasztestülethez a 2009. július 4-ei Erzsébet téri rendőri intézkedésekkel összefüggésben 160 db, a 2009. augusztus 22-ei szentendrei családi nappal és avatással kapcsolatban 169 db panasz érkezett. Az ügyek kapcsán a Testület megkereste a rendőrséget, kérve a náluk keletkezett dokumentumok megküldését; a panaszügyek kivizsgálása folyamatban van. Az első állásfoglalások szeptember végére várhatóak.
Idén szeptemberig közel 800 panasszal fordultak a Testülethez, ez a szám a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva több mint négyszeres ügyforgalmat jelent.
Budapest, 2009. augusztus 10.
A Független Rendészeti Panasztestület meghozta első állásfoglalásait a 2009. március 15-ei események kapcsán
A 2009. március 15-én végrehajtott rendőri intézkedésekkel összefüggésben a Független Rendészeti Panasztestülethez összesen mintegy 40 panaszbeadvány érkezett. Miután a rendőrség április utolsó napjaiban a Testület rendelkezésére bocsátotta az események megítéléséhez szükséges dokumentációt, megkezdődhetett a sérelmek érdemi vizsgálata.
Az elsők között foglalt állást a Testület azon két fiatalember – korábban nagy sajtónyilvánosságot kapott – ügyében, akiket a Kossuth téren tartott állami rendezvény biztosításában részt vevő rendőri erők azért állítottak elő, mert hangosan skandálva a miniszterelnök távozását követelték. A Testület megállapítása szerint a rendőrség súlyos alapjogsértést valósított meg azzal, hogy a két férfit előbb a tömegből kiemelve igazoltatták, majd bilincsben a Gyorskocsi utcai fogdára előállították, ott motozásnak vetették alá, és több órán keresztül fogva tartották.
A Testület álláspontja szerint tévedett a rendőrség abban, hogy a panaszolt események idején a Kossuth téren a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti rendezvény zajlott, mivel az állami ünnep ilyennek nem tekinthető, így fogalmilag kizárt, hogy a panaszosok bármelyike elkövethette volna a gyülekezési szabadság megsértését. Erre tekintettel nem lehetett jogszerű a szabálysértés elkövetésére és tovább folytatására hivatkozva a panaszosok előállítása sem. Az előállítás jogszerűsége ellen szól továbbá, hogy az intézkedéseket nem előzte meg közvetlenül a panaszosoknak címzett egyértelmű felhívás, továbbá, hogy a panaszosok ellenszegülő magatartására való hivatkozás sem volt alátámasztható a rendőrség videofelvételei alapján. Ugyanezen körülményre tekintettel ítélte úgy a Testület, hogy nem álltak fenn a bilincselés, mint kényszerítő eszköz alkalmazásának feltételei sem.
A Gyorskocsi utcai fogdára való befogadást követően jogalap nélkül, a hatályos szabályok helytelen értelmezése alapján hajtották végre a rendőrök a panaszosok, mint előállított személyek motozását. Növelte a jogsértés fokát az, hogy egyik panaszosnak sem volt lehetősége értesíteni hozzátartozóját, továbbá, hogy szabadságuk elvonása aránytalanul hosszú ideig tartott – mivel a kihallgatásukat követően még több mint két órán keresztül bent tartották őket, noha akkor azt már semmi nem indokolta. A fentiek alapján a Testület megállapította, hogy a panaszosokkal szemben foganatosított eljárás szinte minden pontja kifogásolható volt. Az intézkedés-sorozat eredményeként a panaszosok véleménynyilvánítási jogának, személyi szabadságának, tisztességes eljáráshoz való jogának és emberi méltóságának egyenként és összességében is súlyos fokú sérelme következett be, ezért a Testület állásfoglalásait megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.
A március 15-ei rendőri intézkedésekhez kapcsolódó vizsgálatai alapján a Testület két súlyos problémára kívánja felhívni a figyelmet. A hatályos jogrendben nagyfokú jogbizonytalanságot okoz az előállítottak – mint személyi szabadságuktól megfosztott személyek – helyzetének szabályozatlansága. Egy ilyen súlyú jogkorlátozás esetén elengedhetetlen, hogy az érintettek státuszát, jogait és kötelezettségeit részletes normák rendezzék, ezért a Testület aggályait jelezni fogja az illetékes miniszternek, és az Alkotmánybírósághoz fordul.
Visszásságot tapasztalt a Testület a panaszjogról való tájékoztatás rendőri gyakorlatában is. A rendőrség álláspontja szerint ugyanis nincs jogszabályi kötelezettség arra, hogy az intézkedő rendőr az érintetteket kioktassa a Testülethez fordulás lehetőségéről is. A Testület nem fogadja el a Rendőrségről szóló törvény ilyen értelmezését, mivel az egyértelműen előírja a törvényben említett valamennyi panaszlehetőségről való tájékoztatást, így sérti az érintettek panaszjogát, ha a Testülethez fordulás lehetőségéről nem kapnak megfelelő felvilágosítást. Ezzel összefüggésben Testület kifogásolhatónak ítéli, hogy az előállított személyek részére a rendőrség olyan tájékoztató-nyomtatványokat ad ki, amelyeken a Testület nem szerepel és egyes jogvédő szervezetek elérhetőségei is tévesen jelennek meg.
Az állásfoglalásokat a Testület az országos rendőrfőkapitány határozatának meghozatalát követően hozza nyilvánosságra.
A közlemény tartalmával kapcsolatos további tájékoztatást a Testület elnöke, Dr. Kaltenbach Jenő (06-1/441-6501) nyújt.
Budapest, 2009. június 8.
A Független Rendészeti Panasztestület tájékoztatója 2008. évi tapasztalatairól.
Letöltés
Egy éves a Független Rendészeti Panasztestület
Az Országgyűlés által megválasztott Független Rendészeti Panasztestület egy esztendeje látja el törvényi felhatalmazás alapján a civil kontrollt a rendőrség munkája felett. A testülethez fennállása óta 328 panasz érkezett. A tavaly benyújtott 261 panasz közül 174 esetben született állásfoglalás, míg idén eddig 67 panaszbeadvány érkezett és eddig 28 ügyben született állásfoglalás. Ezen a panaszoknak a túlnyomó többsége a rendőrség konkrét intézkedéseit kifogásolta. A rendőrség mulasztásai, a bűnmegelőzés érdekében végzett rendvédelmi munka hiányosságai, a vagyon elleni bűncselekmények szempontjából erősen veszélyeztetett térségek falvaiban elégtelen rendőri jelenlét miatt eddig nem érkezett be panasz. Ennek okát a Testület a hatáskörét szabályozó törvényi rendelkezésben látja, amely a rendőri eljárások során tett intézkedések, illetve mulasztások miatt tett panaszok kivizsgálására ad felhatalmazást.
A Független Rendészeti Panasztestülethez benyújtott panaszok túlnyomó többsége a gyülekezés alkotmányos jogának a rendőri intézkedések során bekövetkezett sérelmeiről szól.
Az elmúlt évben számos politikai célból megtartott demonstráció, illetve tüntetés végződött zavargással, illetve torkollott utcai erőszakba, amit a rendőrség kényszerítő eszközöket alkalmazva, oszlatással szüntetett meg. A demonstrációkkal kapcsolatban beérkezett beadványokban a panaszosok a rendőrségi kényszerítő eszközök és intézkedések közül a testi kényszert, a kezek hátrabilincselését és az előállítást, az előállítást követő fogva tartás körülményeit, a könnygáz használatát kifogásolták.
A Független Rendészeti Panasztestület tavaly október végén már kinyilvánította meggyőződését, hogy se a jogrendszerünk, se a jogalkalmazó szerveink nincsenek felkészülve az utcai demonstrációk - a spontán tüntetések, a vonulásos rendezvények - megfelelő kezelésére, a rendőrök azonosítására alkalmas sisakszámok fokozott ellenőrzésére.
A Panasztestület már korábban felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának szabályain és a konfliktusok rendőri kezelésének módján változtatni kell.
A Panasztestület az elmúlt egy év tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a működését szabályozó törvényi rendelkezés módosítása szükséges ahhoz, hogy a törvényhozó szándékának megfelelően érvényesíteni tudja a civil kontrollt a rendőrség működése felett. Ugyanis erkölcsi gyógyírnak talán elegendő, ám jogorvoslatnak végtelenül csekély, ha a panaszos beadványát kivizsgálva, a Panasztestület helyt ad panasz jogosságának, számos esetben megállapítva az alkotmányos alapjogok súlyos megsértését is. Ezt követően a -jogszabály alapján eljárva - testületi állásfoglalást a bepanaszolt rendőri szervezet vezetőjének, vagy az országos rendőr-főkapitánynak kell elküldeni, ők jogosultak "elbírálni" a beosztottjaik eljárásával szembeni a panaszt - a rendőrség munkáját ellenőrizni hivatott - ügyészség helyett. A panaszosok - hiába állapította meg jogsérelmüket a Panasztestület - ezekben az esetekben a jelenleg érvényes jogszabályok szerint érdemi jogorvoslatot csak a bíróságtól kérhetnek.
Az elmúlt évben a Panasztestület a demonstrációkkal kapcsolatos rendőri intézkedéssel szemben benyújtott 36 panasz esetében úgy ítélte meg, hogy a rendőrség intézkedése számos esetben szükségtelen és aránytalan volt. Ezzel szemben az intézkedésre, vizsgálat elrendelésére jogosult országos rendőr-főkapitány szerint mindegyik intézkedés szükséges és arányos volt, mert a panaszosok "passzív ellenállást" tanúsítottak.
A törvény lehetővé teszi, hogy az országos rendőr-főkapitány határozatát a panaszos bírósági úton támadja meg. Az első ilyen perek már folynak, Független Rendészeti Panasztestület jövőbeni súlyát - a civil kontroll erősödését - ezek a bírósági ítéletek fogják megalapozni, ha a Testületi határozatával összhangban megállapítják a súlyos alapjogsérelmeket.
Az erőteljesebb civil kontroll érvényesülése érdekében Panasztestület számára legalább olyan vizsgálati eszköztárat kellene biztosítania jogalkotónak, mint amilyennel jelenleg az ombudsmanoknak rendelkeznek.
A március 15.-i eseményekre tekintettel ismételten felhívjuk az érintettek figyelmét arra, hogy a sérelmezett - alapvető emberi jogokat sértő - rendőri intézkedésekkel (pl. igazoltatás, csomagátvizsgálás, előállítás, testi kényszer, bilincs, vagy valamely vegyi eszköz alkalmazása) szembeni panaszt nyolc napon belül a Független Rendészeti Panasztestülethez is be lehet nyújtani.
2009. március 18.
Kaltenbach Jenő, elnök
Független Rendészeti Panasztestület
Közlemény
A Független Rendészeti Panasztestület – az elmúlt napok eseményeire is tekintettel – felhívja az érdeklődők figyelmét a következőkre:
Az Országgyűlés 2008. január 1-jétől
– a rendőri intézkedésekkel
– a kényszerítő eszközök alkalmazásával, és
– az esetleges mulasztásokkal
szemben új, a Rendőrség szervezetétől elkülönülten működő jogorvoslati fórumot hozott létre. A Rendőrségről szóló törvény akkori módosítása óta ezért mindenki, aki úgy érzi, hogy a vele szemben foganatosított valamely rendőri intézkedés (pl. igazoltatás, csomag átvizsgálása, előállítás) vagy kényszerítő eszköz-alkalmazás (pl. testi kényszer, bilincs, valamely vegyi eszköz alkalmazása) alapvető jogait sértette, fordulhat a Független Rendészeti Panasztestülethez, és kérheti, hogy a sérelmezett intézkedés körülményeit ez a fórum vizsgálja ki. A panaszok előterjesztésére a kifogásolt intézkedésektől számított nyolc napon belül van lehetőség.
Budapest, 2009. március 16.
2008. október 21-én sajtótájékoztatót tartott a Függetlene Rendészeti Panasztestület. Juhász Imre elnökhelyettes külön expozéban bírálta a Rendőrség - tüntetésekkel, tömegeoszlatással kapcsolatos - gyakorlatát, amelyre reagált Bencze József, országos rendőrfőkapitány is. (Lásd: www.police.hu)
A sajtótájékoztató anyaga megtekinthető.
A Független Rendészeti Panasztestület Közleménye
Dr. Juhász Imre elnökhelyettesnek, az Országos Rendőrfőkapitányhoz írott
„nyílt leveléről”
A levél közzétételéről a Független Rendészeti Panasztestület 2008. november 5-én tartott zárt ülésén egyhangúan – tehát ellenszavazat nélkül – határozott. A Testület azért döntött arról, hogy a levél teljes egészében közzétételre kerüljön, hogy a közvélemény teljes, és tárgyilagos képet nyerhessen arról a polémiáról, ami az interneten – mindenekelőtt a Rendőrség honlapján – kibontakozott. Az elnökhelyettes úr nyílt levelét tehát egy vita tisztázásának és egyúttal lezárásának szánjuk.
Dr. Juhász Imre nyílt levele megtekinthető.
Megalakult a Független Rendészeti Panasztestület
