Gyakran Ismételt Kérdések
Kit igazoltathat a rendőr, és miért?
A rendőr igazoltathatja azt, akinek személyazonosságát a közrend, közbiztonság védelme, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési cél, közlekedésrendészeti ellenőrzés vagy személyvédelem céljából meg kell állapítani. A rendőrt tehát nagyfokú önállóság és döntési szabadság illeti meg a tekintetben, hogy kit igazoltat, az igazoltatás azonban nem lehet öncélú, és zaklató jellegű.
Hogyan történik a szabályos igazoltatás?
Az igazoltatás megkezdése előtt a rendőr köteles – a napszaknak megfelelően – köszönni, majd nemének és életkorának megfelelő megszólítással közölni az igazoltatás célját. Köteles továbbá bemutatkozni: közölni a nevét, az azonosító számát, valamint az igazoltatás előtt szolgálati igazolványát (egyenruhás rendőr esetében azonosító jelvényét) felmutatni. A rendőr önmaga igazolásától csak abban az esetben térhet el, ha az, az igazoltatás eredményességét veszélyeztetné. Az igazoltatás során a rendőr elkérheti az igazoltatott személy személyazonosító igazolványát, lakcímkártyáját, vagy egyéb olyan okmányait (például útlevél), amellyel hitelt érdemlően igazolni tudja magát. Az okmányról ellenőrző kérdéseket tehet fel: például megkérdezheti az igazoltatott születési adatait, anyja nevét stb. Ennek az a célja, hogy meggyőződjön arról, hogy az igazoltatott nem hamis, vagy hamisított okmánnyal rendelkezik. Minden esetben összeveti az okmányban szereplő személyes adatokat a körözési- és a schengeni információs rendszer adataival, hogy megállapítsa, hogy az igazoltatott személyt nem körözik-e. Amennyiben a rendőr indokoltnak látja – például további intézkedésekre lehet szükség – ún. igazoltató lapon rögzíti az igazoltatott személyes adatait.
Hogyan igazolhatom magam, ha nincs nálam a személyi igazolványom?
A „személyi igazolvány” – kiadásának időpontjától függően – háromféle lehet: a legújabb személyi okmány kártya alakú, és személyazonosító igazolványnak hívják. Ha az igazoltatott személy ezt nem tudja felmutatni, helyette bármely más személyazonosításra alkalmas (fényképet és személyes adatokat tartalmazó) okmány is használható. Ilyen például az új típusú, ugyancsak kártya formátumú gépjárművezetői engedély, illetőleg bármelyik érvényes útlevél (magán-, diplomata, hajós, szolgálati stb. útlevél). A személyazonosításra alkalmas okmány nem lehet olyan mértékig sérült, illetve megrongálódott, hogy abból a személyazonosság megállapítása ne legyen lehetséges.
Ismerősömtől tudom, hogy őt a Rendőrség részéről egy intézkedés során sérelem érte. ő azonban ezért nem mer panaszt tenni.Megtehetem-e helyette a panaszbejelentést?
A rendőri intézkedés miatti panaszt akár a Rendőrség előtt, akár a Független Rendészeti Panasztestületnél csak a sérelmet szenvedett (a panaszos) terjesztheti elő. Kivételt képez ez alól a kiskorú sérelme miatt a törvényes képviselője (főszabályként a szülője) tesz panaszt, illetve, ha a sérelmet szenvedett jogi képviselő útján terjeszti elő a panaszát. Fontos szabály, hogy a bejelentő nem lehet fiktív személy, tehát közölnie kell akár írásban, akár szóban tesz panaszt, személyes adatait, tartózkodási helyét és értesítési címét is. Célszerű használni – különösen ha az utazási vagy a mozgási lehetőség korlátozott – a Független Rendészeti Panasztestület honlapján elérhető „online panaszbejelentő” lapot. Ez esetben a panaszos e-mailban visszaigazolást kap bejelentéséről, és a panasz elintézésére nyitva álló határidő is a bejelentés időpontjától kezdődik.
Mit jelent a fokozott ellenőrzés?
A fokozott ellenőrzés olyan összehangolt és koncentrált rendőri tevékenység, amelynek során a rendőrhatóság illetékességi területét vagy annak egy részét lezárják, és az ott tartózkodókat igazoltathatják, ruházatukat és csomagjukat átvizsgálhatják.
Mire jogosult a rendőr a fokozott ellenőrzés alatt?
A fokozott ellenőrzés alá vont területen a rendőr jogosult az oda – vagy akár eseményre, akár rendezvényre – belépők és az ott tartózkodók igazoltatására, ruházatuk, csomagjuk és járműveik átvizsgálására, ennek során a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket a rendőrség lefoglalhatja, illetőleg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét megtilthatja.
Mikor és kinek a ruháját, csomagját, járművét vizsgálhatja át a rendőr?
Ruházat-, csomag-, és járműátvizsgálásra jogosult a rendőr különösen az alábbi esetekben:
a) igazoltatás során, akivel szemben az intézkedés foganatosítására került sor
b) fokozott ellenőrzés estén azzal szemben, aki a fokozott ellenőrzés alá vont területen tartózkodik,
c) személyi szabadságot korlátozó intézkedések foganatosításakor, az érintett személlyel szemben
d) rendezvény, esemény alkalmával meghatározott területre belépő személyek esetében, az érintett személlyel szemben
e) az állam működése, illetve a lakosság ellátása szempontjából fontos létesítményekbe való be- és kilépéskor, az érintett személlyel szemben.
Az átvizsgálás miben különbözik a motozástól?
Az átvizsgálásra vonatkozó szabályokat a rendőrségi törvény szabályozza, a rendőri intézkedések egyik formája. A ruházat, csomag és jármű átvizsgálása bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén a tárgyi bizonyítékok felkutatására, közbiztonságra veszélyes eszközök kiszűrésére irányulhat.
A motozás ezzel szemben büntető eljárásjogi fogalom. Az ügyész vagy a nyomozó hatóság által elrendelhető kényszerintézkedés, amelynek célja az elrejtett tárgyi bizonyíték, továbbá elkobozható, vagyonelkobzás alá eső dolog megszerzése. A hatóság tagja a motozás során nem csupán az érintett személy ruházatát, testét, illetve a nála lévő tárgyakat vizsgálhatja meg, hanem a személynél lévő csomagokat valamint a rendelkezése alatt álló járművet is.
Kit állíthat elő a rendőr?
A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,
a) aki a rendőr felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadja;
b) aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható;
c) akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel szükséges;
d) aki a szülői felügyelet vagy a gyámság, illetőleg az intézeti nevelés hatálya alól engedély nélkül kivonja magát;
e) aki a pártfogó felügyelet – külön törvényben meghatározott és a Rendőrség hatáskörébe tartozó – szabályait megszegi;
f) aki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, illetőleg akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható, továbbá akitől tárgyi bizonyítási eszközt kell megszerezni, vagy elkobzás alá eső dolgot kell visszatartani.
Meddig tarthat az előállítás?
Az előállítással a személyes szabadság csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozható. Amennyiben az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani.
Beléphet-e a lakásomba az engedélyem nélkül a rendőr?
A rendőr nem léphet be a tulajdonos engedélye vagy hatósági határozat nélkül magánlakásba, az alábbi esetek kivételével:
a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából;
b) bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása, vagy a bűncselekmény elkövetőjének vagy gyanúsítottjának elfogása és előállítása céljából;
c) közveszély, továbbá az életet vagy testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetőleg az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében;
d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére;
e) végrehajtási eljárás lefolytatása céljából, ha az abban való közreműködés – jogszabály alapján – a Rendőrség számára kötelező;
f) az elővezetés végrehajtása érdekében;
g) a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy előállítása céljából;
h) személy- és létesítménybiztosítási intézkedés végrehajtására;
i) ha ez előállítás a törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.
Kamerára veheti-e a rendőr a velem szemben foganatosított intézkedést?
A rendőr jogosult az intézkedése során valamint az ellátott szolgálai feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, továbbá a környezetről és minden lényeges körülményről, tárgyról akár kép akár hang, illetve kép- és hangfelvételt készíteni.
Mi történik a rendőrségen az intézkedés során rögzített adataimmal?
Az igazoltatás során rögzített adatokat – kivéve, ha ezek büntető- vagy szabálysértési eljárásban kerülnek felhasználásra – az intézkedés befejezését követő száznyolcvanadik napon meg kell semmisíteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az Rtv. 24. § (4) bekezdése szerinti igazoltatás során rögzített adatok 24. § (5) bekezdésében meghatározott törlési idejére.
[24. § (4) A rendőrt a jogainak érvényesítése végett bárki felkérheti más személy igazoltatására. Ha az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik, és a személyazonosságát igazolja, a rendőr a kérést teljesíti. Az igazoltatott adatait a rendőrkapitányság adja ki az igazoltatást kérőnek, ha az adatokhoz fűződő jogosultságát hitelt érdemlően igazolja.
24. § (5) Ha az igazoltatást kérő az igazoltatást követő 8 napon belül az adatok kiadását nem kéri, vagy a jogosultságát nem igazolja, az igazoltatottnak a (4) bekezdés alapján felvett adatait meg kell semmisíteni.]
