Hiteles, azonosítható aláírás hiányában beadvány elutasításáról szóló állásfoglalás olyan ügyben, amelyben a panaszos kifogásolta, hogy őt egy fesztiválon igazoltatták és előállították, illetőleg elfogadhatatlannak találta az intézkedés során tanúsított rendőri bánásmódot is.

Hiteles, azonosítható aláírás hiányában beadvány elutasításáról szóló állásfoglalás olyan ügyben, amelyben a panaszos részrehajló és diszkriminatív jellegű rendőri fellépés miatt fordult a Testülethez.

Nem volt megállapítható alapjogsértés azon panaszos beadványa alapján, aki a rendőr részrehajló eljárását panaszolta egy rendőri intézkedés során. A Testület megítélése szerint jogszerű volt a panaszossal szemben foganatosított közlekedésrendészeti intézkedés, és nem sérült a részrehajlásmentes eljárás követelménye sem. Az intézkedő rendőr hangneme és viselkedése kapcsán ugyanakkor az emberi méltósághoz való jog sérelme nem volt megállapítható az egymásnak ellentmondó állítások miatt. Tekintettel arra, hogy a panaszos az ügynek az intézkedést foganatosító rendőrkapitánysághoz való áttétele ellen tiltakozott, Testület az eljárás megszüntetéséről döntött.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mert a panaszos elmulasztotta a törvény által panasza előterjesztésére biztosított nyolcnapos határidőt.

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa alapján, aki a rendőrség eljárását egy közúti intézkedés és az azt követően zajlott események kapcsán kifogásolta. A Testület a panaszossal szemben a közrend, közbiztonság védelmére alapozott rendőri fellépést indokoltnak tekintette, ezért alapjogsértést nem állapított meg. A panaszos előállítását indokolt és jogszerű intézkedésnek minősítette, ugyanakkor a panaszos kb. öt és fél órás fogvatartását az elvégzett eljárási cselekményekhez mérten aránytalanul hosszúnak ítélte, ezért a fogvatartás időtartama miatt a panaszos személyes szabadságának aránytalan korlátozását, s ekként sérelmét állapította meg. A bilincseléssel összefüggésben, mivel a kényszerítő eszközt az eljáró rendőrök a panaszossal szemben megfelelő jogalap hiányában alkalmazták, a Testület megállapította a panaszos emberi méltóságának megsértését, amely sérelem súlyát tovább növelte az a körülmény, hogy a bilincshasználat rendkívül hosszú időn át, közel öt órán keresztül tartott. A Testület a panaszos mobiltelefonjának az elvétele kapcsán – a felek előadásában mutatkozó, feloldhatatlan ellentét miatt – a tulajdonhoz való alapjog megsértését ugyanakkor nem tudta megállapítani. A fogdai elhelyezéssel összefüggésben a Testület a panaszos emberi méltóságának megsértését nem tartotta indokoltnak megállapítani, és nem állapított meg mulasztást azzal összefüggésben sem, hogy a rendőrök a panaszosnak a szabadságkorlátozás ideje alatt nem adtak ételt. A rendőrök azon kötelezettségével összefüggésben pedig, hogy a fogvatartás ideje alatt a panaszosnak inni adjanak, a Testület kellő bizonyítottság hiányában nem tartott megállapíthatónak jogsértést.

Áttételről szóló állásfoglalás egy panaszos ügyében, aki a vele szemben parkolási vétség miatt intézkedő rendőrök hangnemét és az intézkedés jogalapját kifogásolta. A panaszos egyebek mellett nehezményezte, hogy a helyszíni bírságról kiállított nyomtatvány részére átadott másodpéldánya olvashatatlan volt, illetve sérelmezte, hogy a rendőrséghez benyújtott beadványai nyomán nem indítottak panaszeljárást ügyének kivizsgálására. A Testület a szabálysértés megítélésének tekintetében hatáskörének hiányát állapította meg, azonban kimondta, hogy a rendőri intézkedéshez szükséges gyanú foka fennállt, tehát az intézkedés jogalapja tekintetében a panaszos jogait sérelem nem érte. A felek álláspontjainak ellentmondásaira való tekintettel, egyéb bizonyítékok hiányában az intézkedés hangneme kapcsán a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét a Testület nem tudta megállapítani. A helyszíni bírságról kiállított olvashatatlan nyomtatvány kapcsán a Testület a panaszt megalapozottnak találta, és megállapította a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő jogának csekély fokú sérelmét, a panaszjog tekintetében pedig arra a következtetésre jutott, hogy a rendőrség mulasztása a panaszos jogorvoslathoz való jogának csekély fokú sérelmét eredményezte.

Súlyos alapjogsértést megállapító állásfoglalás azon panaszos beadványa alapján, aki sérelmezte előállítását és a vele szemben foganatosított rendőri intézkedés körülményeit. A Testület vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a szabálysértés elkövetésének gyanúja megfelelő jogalapot biztosított a panaszos igazoltatására, ezért nem sérült a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő joga. A rendelkezésre álló bizonyítékok szűk köre miatt azonban a Testület nem tudta feloldani a panaszosi és a rendőri előadások közötti ellentmondásokat, ezért úgy foglalt állást, hogy nem állapítható meg a panaszos előállításának jogszerűsége, így személyes szabadsághoz való jogának sérelme sem. Nem megállapítható továbbá a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelme a vele szemben alkalmazott testi kényszer, a sisak levétele, valamint az intézkedő rendőr hangneme tekintetében, továbbá testi épséghez fűződő jogának sérelme a beszállítás során a szolgálati gépjárművet vezető rendőr által megválasztott sebesség tekintetében. A Testület álláspontja szerint nem sérült a panaszos emberi méltósághoz való joga amiatt, hogy az intézkedésre forgalmas helyen került sor.

A panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának csekély mértékű sérelme miatt áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos a vele szemben foganatosított közlekedésrendészeti intézkedés indoka közlésének hiányát, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztását, a panaszjogról való kioktatás elmaradását, illetve a rendszámtábla levétele során a tartókeret eltörését sérelmezte. Panaszolta továbbá az intézkedő rendőr elöljárója részéről a felvilágosítás-adás hiányát. A Testület megítélése szerint a panaszossal szemben foganatosított rendőri intézkedés jogszerűen történt, azzal összefüggésben a panaszos jogorvoslathoz való joga nem, a megfelelő tájékoztatás elmaradása miatt azonban tisztességes eljáráshoz való joga csekély fokban sérelmet szenvedett.

Alapjogot sértő intézkedés hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos a közlekedésrendészeti ellenőrzés keretében intézkedő rendőr szolgálati fellépését, az azonosításra vonatkozó kötelezettség elmulasztását sérelmezte. Panaszolta továbbá a rendőr által tanúsított hangnemet és viselkedést is. A Testület megállapítása szerint – a szabálysértés kérdését nem vizsgálva, mivel az hatáskörén kívül esik – a közlekedésrendészeti intézkedés jogszerűen történt, az intézkedő rendőr szolgálati fellépésének módja tekintetében a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme nem volt megállapítható, míg az intézkedés hangneme és a tanúsított viselkedés tekintetében nem sérült a panaszos emberi méltósághoz való joga.

Hatáskör hiányában elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt előterjesztett feljelentése jegyzőkönyvezésének elmulasztását panaszolta.

A panaszos egy rendezvényen vett részt, ahol sem vele szemben nem foganatosítottak intézkedést, sem személyesen nem volt tanúja az intézkedés alapjául szolgáló cselekménynek. Később a sajtó útján szerzett tudomást egy, a rendezvényen történt, bűncselekmény gyanúját felvető ügyről amely miatt panasszal élt. A panasz egyrészt hatáskör hiányában másrészt nem az arra jogosult által történt előterjesztés okán elutasításra került.

A panaszos beadványa kiegészítésének elmulasztására tekintettel az eljárás megszüntetéséről szóló állásfoglalás, amelynek alapjául szolgáló panaszban a panaszos a vele szemben foganatosított intézkedést mindenféle konkrétum megjelölése nélkül sérelmezte.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére sem erősítette meg.

A Testület állásfoglalásában azon panaszbeadvány áttételéről döntött, amelyben a panaszos kifogásolja a vele szemben megindított közigazgatási eljárás körülményeit, a hatóságok nyilatkozattételi jogát illető mulasztásait, valamint egyebek mellett azt is nehezményezi, hogy az ügyében született másodfokú határozatot csak annak meghozatalát mintegy 7 hónappal követően kézbesítették számára. A Testület a közigazgatási eljárás megindításának, valamint a nyilatkozattételi jog megfelelő biztosításának tekintetében hatáskörének hiányát állapította meg, mivel azonban a Ket. nem biztosít megfelelő jogorvoslatot a határozat kézbesítésének késedelme tekintetében, kimondta, hogy a késedelem a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának csekély fokú sérelmét valósította meg, és egyúttal a jogbiztonság sérelmével is járt.

Áttételről szóló állásfoglalás egy panaszos beadványának tárgyában, akinek állítása szerint, miután ismeretlen személyek gázpisztollyal rálőttek ablakára, a rendőrök nem tettek eleget megfelelő módon intézkedési kötelezettségüknek, valamint segítségnyújtási és tájékoztatási kötelezettségük teljesítését is elmulasztották. A Testület a panaszbeadványt megvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a rendőrség a panaszos segélyhívására megfelelően reagált, intézkedési kötelezettségének eleget tett, így a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült. Ezen túlmenően azonban, a Testület egyrészről bizonyítottság hiányában a panasz egyes részeinek megalapozottsága tekintetében nem tudott egyértelműen állást foglalni, másrészt pedig hatáskörének hiányát is meg kellett állapítania.

Elkésettség és hatáskör hiánya miatt elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszügyben, amelyben a panaszos a rendőrség számos intézkedése, valamint egyéb, a rendőrségtől független kifogásai miatt fordult a Testülethez.

A panaszos emberi méltósághoz való alapvető jogának csekély mértékű sérelme miatt áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos sérelmezte, hogy őt egy rendezvényről megalázó módon, mások szeme láttára előállították, majd több órán keresztül a rendőrségen fogvatartották. A Testület úgy ítélte meg, hogy maga rendőri intézkedés, annak részrehajló volta, az igazoltatás, az elvezetés, a panaszos előállítása és annak időtartama kapcsán alapjogsérelem nem történt vagy az nem volt megállapítható, ugyanakkor megállapította, hogy sérült a panaszos emberi méltósághoz való joga azáltal, hogy a rendőrség nem biztosította az öt órát meghaladó előállítás esetére járó élelmezést a panaszos számára.

Súlyos alapjogsérelmet megállapító állásfoglalás, olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos sérelmezte, hogy a napi futóköre során őt intézkedés alá vonta egy rendőr – amely során kiderült, a panaszosnál személyazonosságát igazoló okirat nincsen –, majd bilincs alkalmazása mellett előállították. A Testület megállapította, hogy a rendőri fellépés, a panaszos előállítása és a testi kényszer alkalmazás ténye és módja kapcsán alapjogsérelem nem történt, illetőleg az nem volt megállapítható, sérült ugyanakkor a panaszos személyi szabadsághoz és emberi méltósághoz való joga a bilincsalkalmazás miatt, valamint a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való joga azáltal, hogy panaszát a rendőrség nem az Rtv. 93/B. §-a alapján és Ket. szabályai szerint bírálta el.

Elkésettség miatt elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszügyben, amelyben a panaszos több vele szemben foganatosított intézkedést – igazoltatásokat és egy esetben előállítást is – kifogásolt.

Elkésettség miatt elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszügyben, amelyben a panaszos a vele szembeni részrehajló és megalázó előállítása miatt kérte a Testület vizsgálatát.