A panaszosnak a panasz áttételével kapcsolatos előzetes tiltakozása miatt megszüntetésről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben egy választási gyűlést követően foganatosított rendőri intézkedést kifogásolt a panaszos. A Testület a helyszínen elrendelt fokozott ellenőrzést indokoltnak találta; illetőleg a panaszos igazoltatása és a helyszín elhagyás megakadályozása kapcsán, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapjogsérelmet megállapítani nem tudott.

 

A tisztességes eljáráshoz és az emberi méltósághoz való alapvető jogok, valamint a tulajdonhoz való jog sérelmét megállapító állásfoglalás, olyan panaszügyben, amelyben a panaszossal szemben foganatosított igazoltatást és az annak során tanúsított rendőri magatartást sérelmezte a Testület. A Testület megállapította, hogy a rendőr nem tartotta be a szolgálati fellépésre vonatkozó előírásokat, jogszabályi felhatalmazás nélkül a lakcímkártya átadására szólította fel a panaszost, valamint kivette a panaszos kezéből a felvétel készítésre Testület úgy ítélte meg, hogy az egyes jogsérelmek mértéke összességében elérte azt a szintet, amely a Testület súlyos alapjogsérelmet megállapító állásfoglalását megalapozza.

 

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

 

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

 

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

 

A panaszos csendháborító magatartással szembeni rendőri intézkedés elmulasztását sérelmező panaszbeadványát a Testület elutasította, mivel azt a panaszos elektronikus úton terjesztette elő, és a Testület felhívása ellenére aláírásával ellátva határidőre nem erősítette meg.

A panaszbeadvány visszavonása miatt az eljárás megszüntetésről szóló állásfoglalás, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a rendőrség az üzlethelyisége előtt szabálytalanul parkoló gépjárművek tulajdonosaival szemben intézkedési kötelezettségét elmulasztotta.

Eljárást megszüntetéséről szóló állásfoglalás; mivel a panaszos visszavonta eredetileg előterjesztett, rendőri segítségnyújtási kötelezettség megsértését kifogásoló beadványát. A panaszos előadta, hogy az általa bérelt üzlete előtt álló kisteherautó több napja akadályozza a őt mint bérlőt és az ingatlan tulajdonosát is az ingatlan megközelítésében, az ahhoz történő szállításban, illetve a gyalogos forgalomban is, ezért kérte a rendőröket, hogy segítsenek neki a kisteherautó eltávolításában.

Az állásfoglalásban a Testület kimondta a panaszos tisztességes eljáráshoz és emberi méltósághoz való jogának súlyos sérelmét; valamint a rendőri intézkedés részrehajló jellegét. A Testület megállapította, hogy a sajtó munkatársaként egy vonulásos rendezvényen megjelenő panaszossal szemben az őt igazoltató rendőrök elmulasztották az intézkedés céljának közlését, illetve emberi méltóságot sértő megjegyzést tettek vele szemben. A panaszos igazoltatását és adatainak rögzítését a Testület jogszerűnek minősítette, de a panaszossal szemben támadólag fellépő személlyel szembeni rendőri fellépés hiányával az intézkedő rendőrök nem tettek eleget segítségnyújtási kötelezettségüknek, elfogultan intézkedtek, továbbá felvilágosítás-adási kötelezettségüket sem megfelelően teljesítették. A panaszos a vele szembeni intézkedést követően akadály nélkül csatlakozhatott a rendezvényen résztvevőkhöz, a rendőri intézkedésekkel nem lehetetlenítették el a sajtótevékenység végzésében, ezért a Testület a sajtóhoz való jog sérelmét nem állapította meg.

A személyes szabadsághoz való alapvető jogok súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás abban a panaszügyben, amelyben a panaszost egy érdekvédelmi szövetség demonstrációjáról - melynek során festékszóróval figyelemhívásként egy felirat került felfestésre egy épület falára - a rendőrség előállította. A panaszos előállítását indokoltnak és jogszerűnek tartotta a Testület, ugyanakkor annak időtartama, illetve és további 4 órával történő meghosszabbítása súlyosan jogsértő volt.

Nem állapított meg alapjogsérelmet a Testület annak a panaszosnak az ügyében, akivel szemben 2009. október 17-én közlekedési szabálytalanság miatt foganatosítottak rendőrök intézkedést. Azzal összefüggésben, hogy az intézkedő rendőr betartotta-e az öltözködési szabályzatban foglaltakat az egymásnak ellentmondó információkat a Testület nem tudta megnyugtatóan feloldani, így ebben a vonatkozásban a Testület alapjogsérelmet nem tudott megállapítani. Arra vonatkozóan, hogy a panaszos forgalmi akadályt képezett-e az intézkedés ideje alatt, és ez őt veszélyeztette-e, a Testület a rendőri jelentésben foglaltakat fogadta el, ezért arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos testi épséghez való alapvető joga nem sérült. Azzal kapcsolatban, hogy a panaszos gépjárműve mellett több rendőr állt-e, és jelenlétük fenyegető lehetett-e a panaszosra nézve a Testület nem tudott megnyugtatóan állást foglalni, ezért az emberi méltósághoz való jog sérelmét nem tudta megállapítani. Mivel a Testület alapjogsértést nem állapított nem, az ügyet kivizsgálásra megküldte az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőjének.

 

A Testület megállapítása szerint alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor azon panaszos esetében, akinek otthonában azért jelent meg és hajtott végre intézkedéseket a rendőrség, hogy körözés alatt álló férjét elfogják. A Testület jogszerűnek találta a panaszos férje elfogásának érdekében foganatosított intézkedéseket, és nem tudott alapjogsértést megállapítani a tájékoztatási kötelezettség és a rendőrök által használt hangnem tekintetében. Ugyanakkor a Testület úgy találta, hogy a rendőrség megsértette a panaszos kiskorú gyermekének tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, amikor elfogatási parancs hatálya alatt álló édesapjának hollétéről tett fel kérdéseket neki. A Testület e jogsértést kellően súlyos fokúnak ítélte ahhoz, hogy állásfoglalását az országos főkapitánynak küldje meg.

 

A személyes adatok védelméhez és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogok súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás azon panaszos ügyében, akihez egy rendőr eredetileg segítő szándékkal lépett oda a buszmegállóban, hogy felsegítse, ám az intézkedést igazoltatással folytatta, és nem is azonosította magát a törvényben előírt módon. Az intézkedés végén a panaszossal szemben testi kényszert is alkalmaztak, majd megbilincselve elő is állították.

 

A tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jog és a személyi szabadság súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás azon panaszos ügyében, aki buszsofőrként dolgozik, és az általa vezetett járművet nem akarta ismeretlen személyeknek átadni (akikről később kiderült, hogy a főnökei voltak, csak nem igazolták magukat megfelelően), és a félreértés miatt a helyszínre kiérkező rendőrök igazoltatták, ruházatát átvizsgálták, majd előállították.

 

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

 

 

A Testület súlyos alapjogsértést állapított meg annak a panaszosnak az ügyében, akit 2009. november 4-én az 1956-os forradalom leverésének évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen vont a rendőrség intézkedés alá. A Testület álláspontja szerint sérült a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő joga azzal, hogy az igazoltatás során lakcímkártyáját elkérték, és – miután azt nem adta át – lakcímadatainak bediktálására kötelezték. Sérült továbbá a panaszos panaszjoga, mivel a rendőrség nem tájékoztatta őt arról a lehetőségről, hogy a rendőri intézkedéssel szemben panasszal tud élni. A Testület megítélése szerint a megvalósult jogsérelem elérte azt a szintet, amely indokolttá tette az állásfoglalás megküldését az országos rendőrfőkapitánynak.

 

A Testület megszüntette az eljárást azon panaszos esetében, aki a vele szemben Budapesten, a VIII. kerület Blaha Lujza téren történt, minősíthetetlen hangnemű és indokolatlan igazoltatást és ruházat átvizsgálást kifogásolta – melynek során a rendőrtől egy pofont is kapott –, mivel a Testület eljárása során tett nyilatkozatával panaszát visszavonta.

 

A tisztességes eljáráshoz, személyes adatok védelméhez való alapvető jogok és a panaszjog súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás azon panaszügy tárgyában, amelyben a panaszost egy 2010. május 14-ei budapesti rendezvényen – ahol éppen két ellentétes érzelmű csoportosulás találkozott – igazoltatták a rendőrök, majd adatai rögzítéséhez lakcímazonosító hatósági okmányát is elkérték.

 

Panaszjogot csekély mértékben sértő intézkedés miatt áttételről szóló állásfoglalás abban az ügyben, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy amikor a Budapest, V. kerület Szabadság téren álló szovjet emlékmű jogsértő jellegének megszüntetését kérte az ott szolgálatot teljesítő rendőröktől, ők, semmilyen érdemi lépéseket ennek érdekében nem tettek, ráadásul arról sem adtak megfelelő felvilágosítást, hogy további intézkedésért, illetve panasztételi lehetőségért hova fordulhat.

 

 

Alapjogot sértő intézkedés hiányában, illetve mivel alapjogot sértő intézkedés nem volt megállapítható, áttételről szóló állásfoglalás azon panaszos ügyében, akit közúti ellenőrzés alá vontak a rendőrök, mert járműve világítása nem működött megfelelően. A panaszos az intézkedés indokát, a rendőrök hangnemét, adatai rögzítését, iratai elvételét és a panaszjogról való tájékoztatás elmaradását kifogásolta.