Elkésettség okán elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszos gázfegyver birtoklása miatti elállítását sérelmezte.

Alapjogsérelmet okozó intézkedés megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos egy buszmegállóban vele szemben foganatosított intézkedést panaszolt. A panaszos előadta, hogy egy rendőrségi személygépkocsiból három rendőr kiszállt és igazoltatták, majd feljelentették, mert panaszos közterületen egy üveg sört fogyasztott. A Testület jogszerűnek ítélte meg a panaszos igazoltatását, azonban a szolgálati fellépés módja kapcsán alapjogsérelem nem volt megállapítható. A Testület rögzítette, hogy a szabálysértési ügyek megítélésére és felülvizsgálatára nincs hatásköre.

A panaszosnak a panasz áttételével kapcsolatos előzetes tiltakozása miatt megszüntetésről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos a vele szemben foganatosított közlekedésrendészeti intézkedés során alkalmazott rendőri magatartást sérelmezte. Testület jogszerűnek ítélet, hogy az intézkedést megkezdő rendőrtől eltérő másik személy fejezte be a panaszossal szembeni intézkedést, ugyanakkor a rendőri viselkedés tekintetében alapjogsérelem nem volt megállapítható.

Alapjogsérelem hiányában, illetve alapjogsérelmet okozó intézkedés megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos előadta, hogy egy országos főútvonalon közlekedett személygépkocsijával, amikor az egyik útszakaszon azt észlelte, hogy a rendőrség bójákkal tereli el a forgalmat egy elzárt területre, ahol a panaszost igazoltatták, majd közlekedési szabálysértés miatt megbírságolták.

Alapjogsérelem hiányában, illetve alapjogsérelmet okozó intézkedés megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy egy megkülönböztető jelzést használó rendőrségi gépjármű személygépjárművét megállásra késztette, majd az abból kiszálló rendőrök az igazoltatás szabályainak mellőzésével szabálysértés miatt közigazgatási bírsággal sújtották.

Hiteles, azonosítható aláírás hiányában beadvány elutasításáról szóló állásfoglalás olyan ügyben, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy 2009. augusztus 22-én, Szentendre egy közterületnek nem minősülő részén tartott rendezvényen vett részt, ahol az oda behatoló rendőrök szabálysértésre hivatkozva intézkedtek vele szemben.

Alapjogot sértő intézkedés hiányában, illetve mivel alapjogot sértő intézkedés nem volt megállapítható, áttételről szóló állásfoglalás azon panaszosok esetében, akik egy közlekedési balesetet követő rendőri intézkedés elemeit (igazoltatás, rendőrök által használt hangnem, előállítás, légzésminta-vétel, elhangzott tájékoztatások és kioktatások, iratok kezelése) kifogásolták.

Nem állapított meg alapjogsérelmet a Testület annak a panaszosnak az ügyében, akivel szemben 2009. augusztus 22-én, Szentendrén, egy rendezvényen foganatosított a rendőrség intézkedést. A Testület álláspontja szerint a panaszos igazoltatását és adatainak rögzítését a rendőrök megfelelő jogalappal végezték el. A Testület megállapította továbbá, hogy a rendőrség jogszerűen lépett magánlakásnak nem minősülő magánterületre, valamint hogy nem sérült a panaszos gyülekezéshez való joga sem a fenti intézkedések kapcsán. A Testület a rendőrségi tájékoztatás elégtelenségével kapcsolatos panaszt nem találta megalapozottnak, és úgy ítélte meg, hogy az intézkedés videón való rögzítése is megfelelő jogalappal és az arányosság követelményének megfelelően történt, így nem sértette a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő jogát. A Testület a rendőri fellépést nem találta erőszakosnak, megfélemlítőnek, ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedésekkel összefüggésben nem csorbult a panaszos emberi méltósága sem. A Testület a fentiek alapján alapjogsérelmet nem állapított meg, ezért – figyelemmel arra, hogy a panaszos az áttétel ellen előzetesen tiltakozását jelentette be – az eljárás megszüntetéséről döntött.

Nem állapított meg alapjogsérelmet a Testület annak a panaszosnak az ügyében, akivel szemben 2009. augusztus 22-én, Szentendrén, egy rendezvényen foganatosított a rendőrség intézkedést. A Testület álláspontja szerint a panaszos igazoltatását és adatainak rögzítését a rendőrök megfelelő jogalappal végezték el. A Testület megállapította továbbá, hogy a rendőrség törvényes jogalappal lépett magánlakásnak nem minősülő magánterületre, valamint hogy nem sérült a panaszos gyülekezéshez való joga sem a fenti intézkedések kapcsán. A Testület ugyanakkor úgy találta, hogy a panaszjogról történő tájékoztatás hiánya sértette a panaszos jogorvoslathoz fűződő jogát. E jogsértést azonban a Testület csekély fokúnak ítélte, ezért az ügyet kivizsgálásra megküldte az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőjének.

Nem állapított meg alapjogsértést a Testület annak a panaszosnak az ügyében, akivel szemben 2009. augusztus 22-én, Szentendrén, egy rendezvényen foganatosított a rendőrség intézkedést. A Testület álláspontja szerint a panaszos igazoltatását és adatainak rögzítését a rendőrök megfelelő jogalappal végezték el. A Testület megállapította továbbá, hogy a rendőrség törvényes jogalappal lépett magánlakásnak nem minősülő magánterületre, valamint hogy nem sérült a panaszos gyülekezéshez való joga sem a fenti intézkedések kapcsán. A Testület a rendőrségi tájékoztatás elégtelenségével összefüggésben a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő jogának sérelmét nem tudta megállapítani, és az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét sem látta megvalósulni. A Testület a fentiek alapján alapjogsérelmet nem állapított meg, ezért – figyelemmel arra, hogy a panaszos az áttétel ellen előzetesen tiltakozását jelentette be – az eljárás megszüntetéséről döntött.

Nem állapított meg alapjogsértést a Testület annak a panaszosnak az ügyében, akivel szemben 2009. augusztus 22-én, Szentendrén, egy rendezvényen foganatosított a rendőrség intézkedést. A Testület álláspontja szerint a panaszos igazoltatását és adatainak rögzítését a rendőrök megfelelő jogalappal végezték el. A Testület megállapította továbbá, hogy a rendőrség jogszerűen lépett magánlakásnak nem minősülő magánterületre, valamint hogy nem sérült a panaszos gyülekezéshez való joga sem a fenti intézkedések kapcsán. A Testület a rendőrségi tájékoztatás kapcsán a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő jogának sérelmét nem tudta megállapítani. Alapjogsértés hiánya esetén a Testületnek a panaszt az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez kellene áttennie, mivel azonban a konkrét esetben az áttétel ellen a panaszos beadványában tiltakozott, a Testület az eljárás megszüntetéséről döntött.

Hiteles, azonosítható aláírás hiányában beadvány elutasításáról szóló állásfoglalás olyan ügyben, amelyben a panaszos előadta, hogy a Dunai rakparton haladt, amikor azt tapasztalta, hogy a rendőrjárőr sötétben ülve méri az elhaladó gépjárművek sebességét.

Hatáskörhiány miatt elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyet a panaszos a feleségével szemben foganatosított rendőri intézkedések, valamint a rendőrkapitányságon tapasztalt rendőri magatartás miatt terjesztett elő. A Testület megállapította, hogy – mivel a panaszos ugyanazon tárgyú panaszával összefüggésben folytatott eljárást az illetékes rendőrkapitányság – nincsen hatásköre jogerősen lezárt panaszeljárást követően eljárni.

A tisztességes eljáráshoz és az emberi méltósághoz való alapvető jogok, valamint a személyi szabadság súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás abban a panaszügyben, amelyben a gépkocsival közlekedő panaszost gyorshajtás miatt a rendőrök megállították, majd bilincs alkalmazásával azért állították elő őt, mert a személyes adatait tartalmazó iratait nem tartotta magánál, illetve mert az eljárás vele szemben azonnal lefolytatható volt. A Testület arra a megállapításra jutott, hogy szükségtelen és aránytalan volt a panaszos előállítása, valamint jogszerűtlen volt az, hogy mindezt bilincs alkalmazásával hajtották végre. Ezen kívül több ponton az ellentétes bizonyítékokra tekintettel a panaszos tisztességes eljáráshoz való jognak sérelme nem volt megállapítható, illetőleg arra az álláspontra jutott a Testület, hogy alapsértő intézkedés nem történt.

Alapjogsérelem hiányában, illetve alapjogsérelmet okozó intézkedés megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy feljelentést tett a városi rendőrkapitányságon ahol, véleménye szerint ügyével nem foglalkoztak megfelelően, lekezelően bántak vele és az ügy állásáról a kellő tájékoztatást nem adták meg részére.

A panaszosok jogi képviselője 2010. február 15-én előterjesztett panaszában előadta, hogy 2009. augusztus 19-én az éjszakai órákban Szentendrén, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK) Kábítószerbűnözés-elleni Osztálya által elrendelten egy rendőri akciócsoport a panaszosokkal szemben testi kényszert alkalmazott, a lőfegyvert feléjük fordítva a földre kényszerítették, kezeiket hátrabilincselték, illetve megmotozták őket és a hátukra térdelve körülbelül 15-20 percen keresztül hason fekve, leszorítva tartották őket. A földön fekvő panaszosokról fénykép-, illetve videofelvétel készült. A címen házkutatást tartottak, mely során két személygépkocsit vizsgáltak át. A jogi képviselő sérelmezte, hogy elmaradt az előzetes figyelmeztetés a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt, a rendőrség időt sem adott a panaszosoknak, hogy a „földre” felszólításnak eleget tegyenek, úgy alkalmazott velük szemben testi kényszert. A jogi képviselő hivatkozott arra, hogy egyik panaszos esetében sem állt fenn ellenszegülés, a rendőri felszólításnak eleget tettek, illetve eleget kívántak tenni, emellett az egyik rendőr a már földön fekvő, megbilincselt B. G. panaszosba belérúgott, illetve amikor megbilincselte, szándékosan leszakította a karkötőjét. Ezen intézkedések miatt az eljáró ügyvéd 2009. augusztus 27-én panasszal élt és az intézkedés kivizsgálását kérte a Testülettől. A panaszt a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályához juttatta el, tekintettel arra, hogy az intézkedést foganatosító szerv, a BRFK Kábítószerbűnözés-elleni Osztálya e főosztály szervezeti egysége. 2010. február 2-án telefonon érdeklődött a Testületnél a panasz elbírálásáról, a Testület titkárságvezetője azonban arról tájékoztatta az eljáró jogi képviselőt, hogy a panasz nem érkezett meg a Testület címére. Ugyanezen a napon telefonon megkereste a Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály titkárságát is, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy a panaszt saját hatáskörükben elbírálták és elutasították. A Testület megállapította a panaszosok panaszjogának és tisztességes eljáráshoz fűződő jogának súlyos fokú sérelmét azzal kapcsolatban, hogy ez eredeti panaszt a rendőrség a panaszosok kifejezett kérése ellenére nem küldte meg a Testületnek. Megállapította továbbá a Testület a panaszosok emberi méltósághoz, illetve személyi szabadsághoz fűződő alapvető jogának sérelmét azzal kapcsolatban, hogy a bilincselést annak jogalapja megszűnését követően is fenntartották. Nem tudott azonban a Testület megállapítani a bilincselés, illetve a testi kényszer végrehajtásának módja, a karkötő és a ruházati tárgyak, az alkalmazott hangnem és az előzetes figyelmeztetés tekintetében alapjogsérelmet megállapítani.