A Testület súlyos alapjogsérelmet állapított meg olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszossal szembeni rendőri fellépés oka az volt, hogy a panaszos és társai mellett elhaladó rendőrségi szolgálati járművet meglátva a panaszos a "sünök" kijelentést tette. A rendőrök ezt követően fordultak vissza, és a panaszos szerint feldúlt hangulatban a "Ki sünözött?" kérdéssel kezdeményeztek intézkedést kizárólag a panaszossal szemben. Rendőrségi dokumentumok alapján azonban a panaszossal szembeni intézkedésekre azért került sor, mert a panaszost tetten érték, amint erősen ittas állapotban kiabált, üvöltözött, és az intézkedő rendőrök szerint ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a környéken élők nyugalmát, pihenését zavarja. Az intézkedő rendőr állítása szerint a panaszos az intézkedés során tovább kiabált, üvöltözött, szidalmazta az intézkedő rendőröket, és ezzel a magatartásával többszöri felszólításra sem hagyott fel, ezért szabálysértés továbbfolytatása miatt szükségessé vált előállítása. A Testület az ügy gondos mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy jogszerűtlenül került sor a panaszossal szembeni rendőri fellépésre, és ezáltal sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz, személyi szabadsághoz és integritáshoz, az emberi méltósághoz, személyes adatokhoz és testi épséghez való joga.

A panaszosok több rendőri intézkedést is sérelmeztek, azonban több, a panaszosok által meghatározott időpontokban foganatosított rendőri intézkedésekről a megkeresett rendőri szerveknek nem volt tudomásuk, valamint volt olyan intézkedés is, amellyel szemben a panasz elkésett volt. Továbbá a panaszosok beszámoltak olyan intézkedésről is, amely intézkedés a rendőrségi dokumentum tanúsága szerint is megtörtént, azonban az adott intézkedéssel szemben a panaszosnak nem keletkezett panasza. A Testület az ügy összes körülményének mérlegelés után megállapította, hogy a vizsgált ügyekben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, ezért a panaszokat az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez tette át.

A Testület az panaszeljárás megszüntetéséről döntött, mivel a panaszos visszavonta eredetileg előterjesztett, egy focimérkőzésen foganatosított rendőri intézkedéssel kapcsolatban keletkezett panaszát.

Hiteles, azonosítható aláírás hiányában beadvány elutasításáról szóló állásfoglalás olyan ügyben, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy bár szabálysértést követett el azzal, hogy nem a kijelölt gyalogátkelőhelyen kelt át egy úton, és ezért a rendőrök megbüntették, de ezt minősíthetetlen stílusban, fölényeskedve tették, a rájuk vonatkozó - rendőri fellépés módjával kapcsolatos - szabályoknak pedig nem tettek eleget.

A tisztességes eljáráshoz való alapvető jog, a személyi biztonsághoz és a magánlakás sérthetetlenségéhez való alapvető jog súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás abban a panaszügyben, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy többszöri telefonos bejelentései ellenére nem történt érdemi intézkedés egy általa észlelt és végig megfigyelt, folyamatban lévő betörés-sorozat ügyében; a rendőrségi dokumentumokból pedig kiderült, hogy a bár voltak rendőrök a helyszínen, az érdemi intézkedések elmaradásának az oka az információk elégtelen továbbítása és több rendőrségi mulasztás volt.

Alapjogsérelem hiányában áttételről szóló állásfoglalás azon panaszos ügyében, aki azt kifogásolta, hogy hiába kért telefonon segítséget a rendőrségtől egy a kapubejárójában huzamosabb ideje szabálytalanul parkoló jármű miatt, ilyen segítséget nem kapott; a rendőrségi iratokból azonban az derült ki, hogy a helyszínen intézkedtek a rendőrök, de ott a megjelölt járművet nem találták, illetve jármű a jelzett helyen nem parkolt.

A személyi szabadság, emberi méltósághoz való alapvető jog, megalázó elbánás alkotmányos tilalma és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás azon panaszos beadványa alapján, aki kifogásolta, hogy miután koccanásos baleset részesévé vált, és kárbejelentő formanyomtatványt hozott a helyszínre, az időközben kiérkező rendőrök őt - és élettársát is - megbilincselték, velük szemben testi kényszert alkalmaztak, velük durván beszéltek, és előállították őket. A parancsnoki kivizsgálást az ügyben a parancsnok már nem hatályos jogszabályok alapján végezte el. A Testület több körülmény tekintetében nem tudott állást foglalni, tanúvallomás hiányában.

Alapjogsérelem hiányában áttételről szóló állásfoglalás azon panaszos beadványa alapján, aki azt kifogásolta, hogy lakásán rátörtek a rendőrök, bűncselekmény elkövetése miatt elővezették, majd elfogató parancs alapján őrizetbe vették.

A panaszbeadvány visszavonása miatt az eljárás megszüntetésről szóló állásfoglalás, amelyben a panaszos a közúti ellenőrzés során vele szemben alkalmazott rendőri fellépést sérelmezte.

A panaszosnak az áttétel ellen előzetesen bejelentett tiltakozására figyelemmel a Testület az eljárás megszüntetéséről döntött egy olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a rendőrkapitányságon az ügyeletes rendőrök egyike hátulról meglökte őt, továbbá durva hangnemben rászólt. A Testület a vizsgált ügyben arra a következtetésre jutott, hogy nem került sor a panaszos testi épséghez fűződő jogát sértő intézkedésre, továbbá, hogy nem állapítható meg a panaszos emberi méltósághoz való alapvető jogának sérelme.

A személyi szabadsághoz és az emberi méltósághoz való alapvető jogok súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás abban a panaszügyben, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy közúti közlekedése során, egy kereszteződés előtt több rendőrségi gépkocsi állította meg őt és vele, valamint utasával szemben nagy erőkkel és megalázó módon intézkedni kezdett kb. húsz rendőr. A Testület a bilincs alkalmazása kapcsán látta indokoltnak megállapítani az alapjogsérelmet, azonban magát a rendőri fellépést, annak módját, a panaszos előállítását, az annak keretében történő mintavételt és az előállítás időtartamát jogszerűnek ítélte meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mert a panaszos elmulasztotta a törvény által panasza előterjesztésére biztosított nyolc napos határidőt. Tekintettel azonban arra, hogy a rendőrségi panaszeljárás lefolytatásának volt helye, egyúttal az ügy áttételéről is döntött.

Csekély fokú alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa alapján, akit egy temetési szertartással összefüggésben, illetve azt követően vontak rendőrök intézkedés alá. Az állásfoglalás szerint a rendőrség a videofelvétel készítésével a panaszos alapjogait jogszerűen korlátozta, igazoltatására és személyes adatainak rögzítésére jogszerűen és a részrehajlásmentes intézkedés követelményét tiszteletben tartva került sor. A rendőrök ugyanakkor jogszerűtlenül jártak el akkor, amikor a panaszos lakcímadatait a többi személyes adat mellett feljegyezték, amely magatartásukkal jogsértést valósítottak meg.

A panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának csekély mértékű sérelme miatt áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos a vele szembeni közlekedésrendészeti intézkedés alkalmával tanúsított rendőri magatartást sérelmezte. A Testület a panasz egyes elemei - így a panaszos testvérét érintő rendőri intézkedések és az intézkedés napját követő események - kapcsán megállapította hatásköre hiányát. Magát a közlekedésrendészeti intézkedést és az annak keretében foganatosított egyéb intézkedéseket jogszerűnek ítélte meg a Testület, ugyanakkor nem volt alapjogsérelem megállapítható azon kérdésekkel összefüggésben, hogy a rendőr bemutatkozott-e, hogy milyen hangnemben zajlott az intézkedés, és hogy tájékoztatta-e rendőr a panaszost a panasztétel lehetőségeiről. Az egyértelműen megállapíthatóvá vált azonban, hogy a rendőr elmulasztotta közölni azonosító számát.

A panaszos panaszjogának csekély mértékű sérelme miatt áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, ahol a panaszos a rendőrök testvére eltűnésével kapcsolatos rendőri intézkedéseket, a közigazgatási-., illetve halálával kapcsolatos büntetőeljárás során foganatosított rendőri cselekményeket, és a rendőrség elfogultságát kifogásolta. A Testület a Testülethez fordulás lehetőségére vonatkozó tájékoztatás elmaradása miatt megállapította a panaszjog csekély fokú sérelmét, azonban helyszínbiztosítással, területlezárással kapcsolatosan nem állapította meg a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét, a panaszolt egyéb kérdésekben pedig hatáskör hiányában nem tudott állást foglalni.

A panaszos emberi méltósághoz és a tisztességes eljáráshoz, illetve a jogorvoslathoz való alapvető jogának csekély mértékű sérelme miatt áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos közúti ellenőrzését és az intézkedő rendőr hangnemét sérelmezte. A Testület úgy ítélte meg, hogy a tisztességes eljáráshoz, a testi épséghez való alapjogot sértő intézkedésre nem került sor a panaszos közúti ellenőrzés alá vonásának módjával, ugyanakkor az intézkedő rendőrök magatartása és hangneme és a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatás elmulasztása miatt sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz, a jogorvoslathoz való joga és az emberi méltósághoz való joga.

Jogsértő intézkedés hiányában áttételről szóló állásfoglalás azon panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy egy nyilvános ítélethirdetésen a tanácselnök elrendelte a terem kiürítését - a sajtó munkatársainak kivételével - és ehhez a rendőrség segítségét vette igénybe. A kiürítés során a panaszos szerint a rendőrök jogellenesen testi kényszert alkalmaztak vele szemben, noha a sajtó képviseletében volt jelen az ítélethirdetésen.

Megszüntetésről szóló állásfoglalás a panaszos áttétel ellen bejelentett előzetes tiltakozása miatt olyan panaszbeadvány tárgyában, ahol a panaszos a szabálysértési eljárást, és a szabálysértési feljelentés, illetve az intézkedő rendőr hangnemét kifogásolta. A Testület döntése szerint a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedés nem történt, illetőleg alapjogot sértő intézkedés nem állapítható meg, ezért áttételnek lenne helye, mely ellen azonban a panaszos tiltakozott.

A tisztességes eljáráshoz való joga, az emberi méltósághoz és személyes adatok védelméhez való alapvető jogok súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás abban a panaszügyben, amelyben egy rendőrségi jelleget nélkülöző személygépkocsi megállásra késztette a panaszost, majd intézkedés alá vonták őt, az önmagukat nem igazoló rendőrök. A Testület alapjogsérelmet a megállítás módja, a felvételkészítés és a rendőri bánásmód miatt állapított meg, magát a közlekedésrendészeti intézkedést azonban jogszerűnek ítélte meg, az azonosítási és a tájékoztatási kötelezettség kapcsán pedig az ellentétes információk feloldhatatlanságára tekintettel alapjogsérelem nem volt megállapítható.

Hatáskör hiányában, illetve a panasz elkésettsége miatt elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos egyrészt büntetőeljárási kérdéseket (gyanúsítás közlésének meg nem történtét) sérelmezett, másrészt pedig azt panaszolta, hogy a vele szemben támadólag fellépő férfi kocsiját a helyszínre érkező rendőrök nem kutatták át, nem foglalták le tőle a támadóeszközt, és a rendőrök nem a valóságnak megfelelően készítették el a jelentést.