Alapjogsérelem hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszos - gyülekezési és személyi szabadságára hivatkozva - azt sérelmezte, hogy a 2008. október 4-ei "Tarka Magyar" rendezvényre az útlezárások miatt nem a neki tetsző útvonalon juthatott el, ott a csomagjait nem vizsgálták át, és nem engedték, hogy időlegesen elhagyja a vonulást. A Testület az állásfoglalásban felhívta a jogalkotó figyelmét a gyülekezési jogról szóló törvénnyel kapcsolatos szabályozási hiányosságokra is.

Az állásfoglalás a tisztességes eljáráshoz való jog csekély fokú sérelmét állapította meg azon panaszos esetében, akivel szemben közlekedési szabálysértés elkövetése miatt két, szolgálatban nem lévő rendőr foganatosított intézkedést. A Testület megítélése szerint - noha nem kétséges, hogy a panaszos megsértette a közúti közlekedés szabályait - nem álltak fent azok az igen szigorú jogszabályi feltételek, amelyek megléte esetén egy rendőr szolgálatba helyezheti magát, ezért megállapíthatónak látta a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét.

Az állásfoglalás a tisztességes eljáráshoz való jog csekély fokú sérelmét állapította meg azon panaszos esetében, akivel szemben 2008. 11. 05-én, Budapesten, a Thököly út 59. szám előtt foganatosított a rendőrség intézkedést. A Testület álláspontja szerint a panaszos igazoltatása, adatai rögzítése jogszerű, ruházatának és csomagjának átvizsgálása indokolt volt, ezért a panaszos személyes szabadsághoz és személyes adatai védelméhez való jogának sérelmét nem, csupán jogszerű korlátozását állapította meg. A Testület ugyanakkor úgy találta, hogy a rendőri intézkedés módja nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, mivel az intézkedés megkezdésekor elmaradt az intézkedés céljának közlése, és nem volt teljes körű a panasztételi jogról való tájékoztatás.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos a hiánypótlásra vonatkozó felhívásnak a következményekről való tájékoztatás ellenére nem tett eleget.

Alapjogi jogsérelem hiányában az eljáró rendőri szervhez való áttételről rendelkező állásfoglalás. A panaszos - vele kapcsolatban nem álló - garázdaságot elkövető személy adatainak megismerését célzó követelését az ügyeletes rendőrtiszt jogszerűen utasította el.

Részben elkésettség, részben hatáskörhiány miatt elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a környékén szolgáló körzeti megbízott az ő rosszhírét kelti, sértő és kompromittáló közléseket híresztel róla, és családtagjait is folyamatosan zaklatja.

Elkésettség miatt elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy vele szemben ittas vezetés miatt - állítása szerint - indokolatlanul intézkedtek a rendőrök, így kifogásolhatónak tartotta az igazoltatást, a testi kényszer és a bilincs alkalmazását, illetve előállítását és vérvételre szállítását.

Különvéleménnyel született, áttételről szóló állásfoglalás, amely szerint alapjogot csekély mértékben sértő intézkedés történt, amikor a panaszost a rendőrök jogalap nélkül igazoltatták és személyes adatait felírták.

A Testület az állásfoglalás kapcsán megjegyezte, hogy a rendőrség felelőssége abban az esetben is megállapítható, ha a ténylegesen intézkedő rendőr személye beazonosíthatatlan marad; továbbá ezen panaszügy kapcsán is felhívta a figyelmet az azonosításra vonatkozó hatályos jogszabályi előírások hiányosságára.

Hatáskör hiánya miatt elutasítást tartalmazó állásfoglalás, amelyben a panaszosok azt sérelmezték, hogy a rendőrség több tervezett és bejelentett rendezvény közül egyesek megtartását megtiltotta, egy bejelentést viszont tudomásul vett. A panaszosok szerint az elbírálás önkényesen történt. A rendezvények bejelentését követő rendőri intézkedések és a rendőrségi határozat elleni felülvizsgálati kérelem elbírálása nem a Testület, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik.

Az állásfoglalás a panaszos személyi szabadsághoz, emberi méltósághoz és tisztességes eljáráshoz való jogának súlyos sérelmét állapította meg. A panaszossal szemben a közúti ellenőrzés alkalmával történő igazoltatás és kerékpár-vázszám ellenőrzés során az intézkedő rendőrök a szolgálati fellépésére és azonosítására vonatkozó egyes rendelkezéseket megsértették, az előállítás formai előírásait nem tartották be; továbbá a bilincselés alkalmazásával megsértették az arányosság követelményét és a kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elveit. A Testület megállapítása szerint a rendőrökkel együttműködő panaszossal szemben az igazoltatás, illetve az előállítás elegendőnek bizonyult volna az általa elkövetett szabálysértések miatti eljárás lefolytatásához.

Panaszos 2008. novemberében sportmérkőzésre igyekezett, amikor a stadion környékén szolgálatot teljesítő rendőrök felszólították, hogy a nála lévő dobozos sört igya meg, vagy dobja el, mert azt nem lehet bevinni. Mivel panaszos tétovázott, igazoltatni akarták, de mire elővette volna személyi okmányait, már megbilincselték és egy gépjárművel a kapitányságra szállították. Itt igazolta magát, ennek ellenére fogdába helyezték, ahol 5 órát töltött, csak a mérkőzés után engedték ki. A Testület ez esetben alapjogot súlyosan sértőnek minősítette a rendőri intézkedést állásfoglalásában.

Alapjogot sértő intézkedés hiányában, illetve az alapjog jogszerű korlátozása miatt az intézkedő rendőri szervhez áttételről szóló állásfoglalás. Panaszosok - külön íven előterjesztett beadványaikban - sérelmezték, hogy egy szolidaritási megmozduláson, ruhájukat és táskájukat átvizsgálták, illetve, hogy róluk a rendőrök videofelvételt készítettek.

Elkésettség okán elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszos egy vele szemben 2007 nyarán foganatosított - állítása szerint - brutális és megalázó intézkedést sérelmezett, amelynek során őt a rendőrök megbilincselték, előállították, és végig az emberi méltóságát súlyosan sértő módon viselkedtek vele.

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos esetében, akit azért vontak rendőri intézkedés alá, mert Budapest V. kerületében, a Veres Pálné úton az ott szolgálatot teljesítő állományról és eszközeikről felvételt készített. A Testület álláspontja szerint a panaszos igazoltatására, adatainak rögzítésére, valamint ruházatának és csomagjainak átvizsgálására megfelelő jogalap nélkül került sor, továbbá az intézkedő rendőrök az intézkedés során annak okát nem jelölték meg, és a panasz lehetőségéről a tájékoztatás elmaradt. A Testület arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz, személyes adatok védelméhez, magántitokhoz és emberi méltósághoz fűződő jogának több okból és többféle mulasztással megvalósuló csorbítása összességében kellően súlyossá teszi az alapjogsérelmet ahhoz, hogy a Testület az állásfoglalást megküldje az Országos Rendőrfőkapitánynak.

-

A Testület megszüntette az eljárást azon panaszos esetében, aki gyorshajtás miatt történt felelősségre vonását diszkriminatívnak ítélte, mivel a Testület eljárása során tett nyilatkozatával panaszát tartalmilag visszavonta.

Hatáskör hiányában elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület azon panaszos esetében, aki nem a rendőrség – hanem egyéb rendvédelmi szerv – állományába tartozó személy cselekménye kapcsán terjesztette elő panaszát.

-

A Testület megállapítása szerint nem került sor alapjogot sértő intézkedésre azon panaszos esetében, akit egy rendezvényt befejezését követően, annak közelében vontak intézkedés alá a rendőrök, és távozásra szólították fel. Mivel a panaszos fokozott ellenőrzés hatálya alatt végrehajtott igazoltatását, adatainak rögzítését, az eseményekről videofelvétel készítését jogszerűnek ítélte, továbbá megállapította, hogy a panaszos a szükséges tájékoztatást az eljáró rendőröktől megkapta, a Testület a panaszt kivizsgálásra megküldte az illetékes rendőrkapitányság vezetőjének.

Csekély fokú alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos esetében, aki közlekedésrendészeti intézkedés kapcsán kifogásolta a rendőri fellépés módját. Az ellenséges rendőri hangnem és az a feltételezés, hogy a panaszos nem a saját aláírását használja, a Testület megállapítása szerint sértette a panaszos méltóságát, ezért az ügy áttételének volt helye az illetékes rendőrkapitányságra.

A panaszos személyes szabadságának és a tisztességes eljáráshoz való jogának súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás, amelyet a Testület megküldött az országos rendőrfőkapitánynak. Az előállításnak nem volt jogszerű alapja, az intézkedés okát a panaszossal nem közölték.

A személyes szabadsághoz és az emberi méltósághoz való jog súlyos megsértését megállapító állásfoglalás, jogalap nélkül történt igazoltatást és ruházat-átvizsgálást sérelmező panasz kapcsán. A Testület tájékoztatta a panaszost arról, hogy az eljáró rendőrök ellen bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tehet.

A személyi szabadsághoz és az emberi méltósághoz való jog súlyos megsértését megállapító állásfoglalás, jogalap nélkül történt igazoltatást és ruházat-átvizsgálást sérelmező panasz kapcsán. A Testület tájékoztatta a panaszost arról, hogy az eljáró rendőrök ellen bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tehet.

Alapjogot csekély mértékben sértő intézkedésre került sor annak a panaszosnak az ügyében, aki kifogásolta, hogy a BRFK panaszirodáján beadványok benyújtásakor az eljáró rendőr elkérte a személyazonosító igazolványát. A Testület nem fogadta el a rendőrség magyarázatát, miszerint gyakorlat az, hogy a beadványok benyújtóinak személyes adatait a számítógépes rendszerben rögzítik, és ellenőrzik, nem szerepel-e az illető a körözési nyilvántartásban. A Testület állásfoglalásában megállapította, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely felhatalmazná a rendőrséget a nem gyanús küldeményeket, beadványokat benyújtani szándékozó állampolgárok igazoltatására és adatainak rögzítésére. A Testület amellett, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme miatt az ügyet kivizsgálásra megküldte az illetékes kapitányságra, felhívást intézett az országos rendőrfőkapitányhoz a tapasztalt gyakorlat megváltoztatása érdekében.

-

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület annak a panaszosnak az ügyében, akit a rendőrök 2009. március 15-én a Kossuth téren tartott rendezvényről állítottak elő szabálysértés gyanúja miatt. A Testület szerint a szabálysértés gyanúja a konkrét ügyben nem állt fent, ezért a panaszos előállítása jogszerűtlen volt. Ezzel megvalósult a panaszos véleménynyilvánítási jogának és személyi szabadsághoz fűződő jogának sérelme. Ellenszegülés hiányában indokolatlan volt a panaszossal szemben kényszerítő eszközök alkalmazása is, amelynek következtében sérült emberi méltósága. A befogadást követő jogszerűtlen motozás miatt, és azért, mert a rendőrség a panaszos számára nem tette lehetővé hozzátartozójának értesítését, helye volt a emberi méltóság és a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése megállapításának is. A fentiek alapján a Testület állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület annak a panaszosnak az ügyében, akivel szemben a rendőrség 2009. március 15-én, a Kossuth téren tartott rendezvényen hangos véleménynyilvánítása miatt foganatosított intézkedést. A Testület álláspontja szerint a panaszos előállítása szabálysértésre hivatkozva jogszerűtlen volt, annak foganatosításával a rendőrség megsértette a panaszos véleménynyilvánítási és személyi szabadsághoz fűződő jogát. A kényszerítő eszközök – bilincselés – alkalmazását a Testület indokolatlannak találta, hiszen a panaszos az eljárás során végig együttműködő volt, ezért a testület az emberi méltóság sérelmét is megállapította. A befogadás során foganatosított jogszerűtlen motozással megvalósult továbbá a panaszos emberi méltóságának sérelme, míg a hozzátartozók értesítésének elmaradása sértette a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát. A fentiek alapján a Testület állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.

Hatáskör hiányában elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület azon panaszos esetében, aki egy folyamatban lévő szabálysértési eljárással összefüggésben adta elő sérelmeit.

Súlyos alapjogsérelmet megállapító állásfoglalás olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a március 15-ei rendezvényekkel összefüggésben a panaszos területlezárást, igazoltatást, ruházat és csomag átvizsgálást, testi kényszert, bilincselést és előállítást - valamint annak megalázó körülményeit (motozás, jogtalanul hosszú időtartam, étkeztetés elmaradása, téves tájékoztatások) - sérelmezett. A Testület megállapításai szerint a rendőri fellépés megsértette a panaszos személyes adatok védelméhez, emberi méltósághoz, tisztességes eljáráshoz való alapvető jogait, személyi szabadságát, panaszjogát, és beleütközött a megalázó elbánás alkotmányos tilalmába. A Testület jogalkotási hiányosságok miatt az igazságügyi és rendészeti miniszterhez is fordult.

Az állásfoglalás a panaszos a panaszos személyes adatok védelméhez és tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának súlyos sérelmét állapította meg amiatt, hogy a rendőrök a panaszost törvényes ok nélkül (hanyag öltözete és fényképezés miatt) igazoltatták, lakcímkártyáját elkérték, és adatait rögzítették.

A Testület megszüntette az eljárást azon panaszos esetében, aki egy verekedés helyszínén vele – mint az összetűzés résztvevőjével – szemben intézkedő rendőrök eljárását kifogásolta. A Testület szerint a panaszolt ügyben alapjogsértés nem valósult meg, mivel a kényszerítő eszközök alkalmazására jogszerűen és indokoltan került sor. Mivel az ügyben áttételnek lett volna helye, azonban az áttétel ellen a panaszos beadványában tiltakozott, a Testület az eljárást megszüntető döntést hozott.

A panaszos mint sértett az általa tett feljelentés alapján eljáró rendőrkapitányság állományába tartozó rendőrök ellen tett panaszt. Kifogásolta a nyomozásban közreműködő rendőrök eljárását, továbbá azt, hogy a kapitányság egyik rendőre megfenyegette őt. A Testület a fenyegető magatartás tanúsítása kapcsán – a tapasztalt ellentmondásokra figyelemmel – nem tudott alapjogsérelmet megállapítani, míg egyéb vonatkozásokban hatáskörének hiányát állapította meg.

Alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor azon panaszos az ügyében, akivel szemben a 2009. március 15-én tartott állami rendezvényen arra hivatkozva lépett fel a rendőrség, hogy a panaszos és társa transzparensükkel több embert zavart a kilátásban. Az állásfoglalás rögzíti, hogy a panaszos igazoltatására bizonyosan nem a fokozott ellenőrzés keretében került sor, az egyedi intézkedés jogalapja pedig hiányzott. A Testület véleménye szerint továbbá a rendőri eljárás alkalmas volt arra, hogy az állampolgárokat elbizonytalanítsa jogaik gyakorlásában, ezért megállapította a véleménynyilvánítás szabadságának súlyos megsértését. Az eljáró rendőrök az azonosításra és az intézkedés valós céljának megjelölésére vonatkozó jogszabályi előírások megszegésével megsértették a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát. Hatáskör hiánya miatt ugyanakkor nem foglalhatott állást a Testület abban a kérdésben, hogy a rendőr a panaszos társának jogszerűen tiltotta-e meg a felvétel készítését. A fentiek alapján a Testület megküldte állásfoglalását az országos rendőrfőkapitánynak.

Emberi méltóság és személyi szabadság súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás, amely alapjául szolgáló panaszbeadványban a panaszos a március 15-ei események kapcsán előállítása indokoltságát és annak megalázó körülményeit sérelmezte. A Testület jogalkotási hiányosságok miatt az igazságügyi és rendészeti miniszterhez is fordult.

Alapjogot súlyosan sértő intézkedést megállapító állásfoglalás, amelyben a Testület a panaszosnak a tömegből való indokolatlan és durva módon történő kiemelését az emberi méltósághoz való alapvető jog megsértéseként értékelte. A Testület az állásfoglalást megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.

Jogszerű igazoltatás és ruházat-átvizsgálás, majd az arányosság követelményeinek megsértésével történt előállítást követően annak körülményei és időtartamának hossza miatt a személyes szabadsághoz, az emberi méltósághoz, a tisztességes eljáráshoz, a panasz előterjesztéséhez való jog súlyos sérelmét és a megalázó bánásmód tilalmának mellőzését megállapító állásfoglalás.

Jogszerű igazoltatás és ruházat-átvizsgálás, majd az arányosság követelményeinek megsértésével történt előállítást követően annak körülményei és időtartamának hossza miatt a személyes szabadsághoz, az emberi méltósághoz, a tisztességes eljáráshoz, a panasz előterjesztéséhez való jog súlyos sérelmét és a megalázó bánásmód tilalmának mellőzését megállapító állásfoglalás.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Alapjogot csekély mértékben sértő intézkedésre került sor annak a panaszosnak az ügyében, aki 2009. március 15-én a Március 15. téren foganatosított rendőri intézkedések kapcsán azt sérelmezte, hogy s rendőrök nem viseletek azonosító számot, továbbá nem adtak neki tájékoztatást. A Testület leszögezte: a zárásban részt vevő rendőr is köteles tájékoztatást adni az intézkedésről a hozzá fordulónak, köteles továbbá viselni a ruházatán az azonosító jelzést. A konkrét esetben ugyanakkor a Testület elfogadta a rendőr elmondását, miszerint a téren kialakult dulakodás közben veszítette el azonosítóját, ráadásul ezt a hiányosságát megfelelően korrigálta akkor, amikor a panaszosnak szóban azonosította magát. Csekély mértékű alapjogsérelmet állapított meg azonban a Testület amiatt, hogy a rendőr nem közölte nevét, továbbá azért, mert amikor panaszos telefonon felhívta a rendőrség figyelmét a jogi normáknak meg nem felelő állapotra, a rendőrség részéről eljáró személy a nem tett eleget intézkedési kötelezettségének, ráadásul olyan javaslatot adott, amely a probléma jellege miatt eleve alkalmatlan lett volna probléma orvoslására. A fentiekre tekintettel a Testület a panaszt kivizsgálásra áttette az illetékes rendőrkapitányság vezetőjéhez.

A panaszosok, negyedik társukkal, egy rendőrségi gépjármű szabálytalan parkolását észlelve fényképeket készítettek, amiért velük szemben a járművezető rendőr intézkedett, valamennyiüket igazoltatta, saját nevét és szolgálati helyét a panaszosok kérésére nem volt hajlandó közölni. A Testület a panaszosok szó szerint megegyező beadványaikra tekintettel az ügyeket egyesítette. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor. Az ORFK határozataiban a panaszoknak részben helyt adott.

Súlyos alapjogsérelmeket (gyülekezési szabadság, személyi szabadság, emberi méltósághoz, tisztességes eljáráshoz való alapvető jogok, panaszjog, megalázó elbánás tilalma) megállapító állásfoglalás egy március 15-ei eseményekhez kapcsolódó panasz alapján, amelyben területlezárást, igazoltatást, átvizsgálást, előállítást és annak megalázó körülményeit sérelmezték. A Testület jogalkotási hiányosságok miatt az igazságügyi és rendészeti miniszterhez is fordult.

Jogszerű igazoltatás, a kényszerítő eszköz nem kifogásolható alkalmazása, ruházat-átvizsgálás és előállítás után az annak során történt intézkedések embertelen és megalázó bánásmód tilalmába ütköző minősítését tartalmazó, súlyos alapjog sérelmet megállapító állásfoglalás.

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület annak a panaszosnak az ügyében, akit 2009. március 15-én a rendőrök igazoltattak, majd előállítottak. A panaszos igazoltatását a Testület jogszerűnek ítélte, hasonlóan a ruházat átvizsgálásához, valamint az eljárásról való felvétel készítéséhez. Nem találta azonban jogszerűnek a panaszos előállítását, amelynek indokaként a rendőrség bűncselekmény elkövetésének előkészületét jelölte meg. Ezzel megvalósult a panaszos személyi szabadsághoz való jogának sérelme. A Testület a panaszos emberi méltóságának sérelmét állapította meg továbbá a kényszerítő eszközök alkalmazásának indokolatlansága miatt, emberi méltósághoz fűződő jogának megsértését a jogalap nélkül végrehajtott motozás kapcsán, végül a személyi szabadsághoz fűződő jogának megsértését amiatt, mert a panaszost aránytalan hosszú ideig tartották fogva. A fentiek alapján a Testület állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.

Az állásfoglalásban a Testület a panaszos emberi méltósághoz, személyi szabadsághoz és szabad mozgáshoz, békés gyülekezéshez és testi épséghez való jogának súlyos sérelmét állapította meg amiatt, hogy a rendőrség 2009. március 15-én - az egyébként indokoltan elrendelt fokozott ellenőrzés során - Budapesten, a Szent István téren tartott rendezvényen résztvevő panaszost és társait megakadályozta a terület elhagyásában, kiléptetésüket ruházat- és csomagátvizsgálástól tette függővé, majd később a közeli utcában ismét körbezárta őket és velük szemben szükségtelenül és aránytalanul vegyi eszközt alkalmazott.

Az állásfoglalásban a Testület a panaszos emberi méltósághoz, személyi szabadsághoz és szabad mozgáshoz, békés gyülekezéshez és testi épséghez való jogának súlyos sérelmét állapította meg amiatt, hogy a rendőrség 2009. március 15-én - az egyébként indokoltan elrendelt fokozott ellenőrzés során - Budapesten, a Szent István téren tartott rendezvényen résztvevő panaszost és társait megakadályozta a terület elhagyásában, kiléptetésüket ruházat- és csomagátvizsgálástól tette függővé, majd később a közeli utcában ismét körbezárta őket és velük szemben szükségtelenül és aránytalanul vegyi eszközt alkalmazott.

Az állásfoglalásban a Testület a panaszos emberi méltósághoz, személyi szabadsághoz és szabad mozgáshoz, békés gyülekezéshez és testi épséghez való jogának súlyos sérelmét állapította meg amiatt, hogy a rendőrség 2009. március 15-én - az egyébként indokoltan elrendelt fokozott ellenőrzés során - Budapesten, a Szent István téren tartott rendezvényen résztvevő panaszost és társait megakadályozta a terület elhagyásában, kiléptetésüket ruházat- és csomagátvizsgálástól tette függővé, majd később a közeli utcában ismét körbezárta őket és velük szemben szükségtelenül és aránytalanul vegyi eszközt alkalmazott.

Az állásfoglalásban a Testület a panaszos emberi méltósághoz, személyi szabadsághoz és szabad mozgáshoz, békés gyülekezéshez és testi épséghez való jogának súlyos sérelmét állapította meg amiatt, hogy a rendőrség 2009. március 15-én - az egyébként indokoltan elrendelt fokozott ellenőrzés során - Budapesten, a Szent István téren tartott rendezvényen résztvevő panaszost és társait megakadályozta a terület elhagyásában, kiléptetésüket ruházat- és csomagátvizsgálástól tette függővé, majd később a közeli utcában ismét körbezárta őket és velük szemben szükségtelenül és aránytalanul vegyi eszközt alkalmazott.

Az állásfoglalásban a Testület a panaszos élethez, személyi szabadsághoz, emberi méltósághoz és az annak részét képező személyi integritáshoz és tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának súlyos sérelmét, valamint a kegyetlen, embertelen, megalázó elbánás tilalmának megsértését állapította meg. A Testület szerint a panaszossal szemben foganatosított közlekedésrendészeti intézkedés (közúton történő üldözés és megállítási kísérlet) jogszerűtlen és szakszerűtlen; az azt követő testi kényszer, igazoltatás, ruházat-, csomag- és gépjármű átvizsgálás és előállítás jogszerűtlen, maga a rendőri fellépés pedig indokolatlanul durva volt.

Súlyos alapjogsérelmeket (gyülekezési szabadság, mozgásszabadság, emberi méltósághoz és személyi biztonsághoz való alapvető jogok) megállapító állásfoglalás a március 15-ei eseményekhez kapcsolódó panaszbeadvány alapján, amelyben azt sérelmezték, hogy a rendőrség a rendezvényről távozni kívánók útját elzárta, velük szemben intézkedéseket foganatosítottak és könnygázt is alkalmaztak.

Súlyos alapjogsérelmeket (gyülekezési szabadság, mozgásszabadság, emberi méltósághoz és személyi biztonsághoz való alapvető jogok) megállapító állásfoglalás a március 15-ei eseményekhez kapcsolódó panaszbeadvány alapján, amelyben azt sérelmezték, hogy a rendőrség a rendezvényről távozni kívánók útját elzárta, velük szemben intézkedéseket foganatosítottak és könnygázt is alkalmaztak.

Elkésettség és hatáskörhiány miatt elutasításról szóló állásfoglalás olyan beadvány alapján, amelyben egy elővezetés jogalapját és annak módját kifogásolták.

Az állásfoglalás szerint a panaszos előállítása során, az annak időtartama alatt történt intézkedések (vetkőztetés, motozás) által súlyosan sérült az emberi méltósághoz, személyes szabadsághoz fűződő joga, és az intézkedések egy része a megalázó bánásmód alkotmányos tilalmába ütközött.

Az állásfoglalásban a Testület a panaszos tisztességes eljáráshoz, személyi szabadsághoz és személyes adatok védelméhez való jogának súlyos sérelmét állapította meg amiatt, hogy 2009. március 15-én - az egyébként indokoltan elrendelt fokozott ellenőrzés során - Budapest egy köztéri rendezvényén a rendőrök a panaszost nagyon rövid időn belül két alkalommal törvényes indok nélkül igazoltatták, róla felvételt készítettek, adatait rögzítették, átvizsgálták és lakcímkártyája átadására szólították fel, az intézkedés kezdetén azonban nem tettek eleget az azonosításra vonatkozó kötelezettségüknek.

Alapjogot csekély mértékben sértő intézkedésre került sor annak a panaszosnak az ügyében, akit közlekedésrendészeti ellenőrzés keretében igazoltattak. A Testület megállapította, hogy a rendőrök magatartása bizonyosan nem felelt meg maradéktalanul az előírásoknak, mivel az intézkedés megkezdése előtt szolgálati igazolványukat vagy azonosító jelvényüket nem mutatták fel. Ez a magatartás alkalmas volt a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának megsértésére. Mivel a rendőrök jogszabályi felhatalmazás hiányában kötelezték lakcímadat igazolására a panaszost, továbbá adatait rögzítették is, a Testület indokoltnak látta ilyen összefüggésben is megállapítani a tisztességes eljáráshoz való jog, továbbá a személyes adatok védelméhez fűződő jog megsértését. A Testület a panaszt kivizsgálásra áttette az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

Csekély súlyú alapjogsértést állapított meg a Testület annak a panaszosnak az ügyében, akivel szemben a rendőrség névtelen bejelentés alapján járt el. A panaszos sérelmezte, hogy a rendőrök a tartózkodási helyül megjelölt címen, illetve a munkahelyén keresték fel. A Testület megállapította, hogy a rendőrök eljárása jogszerű volt, ugyanakkor alapjogsértést állapított meg a tekintetben, hogy a rendőrök nem jelölték meg az intézkedés tényét és célját, megsértve ezzel a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát. A Testület az ügy összes körülményeire tekintettel az alapjogsérelmet csekély fokúnak minősítette, és a panaszt kivizsgálásra áttette az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

Csekély súlyú alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos ügyében, aki azt kifogásolta, hogy az eljáró rendőr nem tett eleget intézkedési kötelezettségének, a panaszos által tudomására hozott jogsértés ellenére nem járt el. A Testület megítélése szerint a panaszos bejelentései alaposak voltak, azokat rendőri intézkedésnek kellett volna követnie. Mivel erre nem került sor, megállapítható volt a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme.
A fentiek alapján a Testület a panaszt megküldte az eljáró rendőri szerv vezetőjéhez.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Alapjogot csekély mértékben sértő intézkedésre került sor annak a panaszosnak az ügyében, akin a rendőrök egy rendezvény során hajtottak végre ruházat- és csomagátvizsgálást. A Testület megállapította, hogy a panaszolt esetben – a rendezvényhez kapcsolódó jogellenes cselekmények miatt – a rendőrség alappal hajtotta végre az igazoltatást és az átvizsgálást. A Testület ugyanakkor állásfoglalásában kifejtette, hogy az intézkedés jogalapjának téves megjelölése – fokozott ellenőrzésre való hivatkozás annak ellenére, hogy azt el sem rendelték – csekély fokban sértette a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát. A Testület továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az intézkedés alá vont személy, személyazonosságának megállapítása érdekében nem kötelezhető lakcímkártyája átadására. A Testület az ügyet a jogsértés csekély foka miatt az eljáró szerv vezetőjéhez tette át.

Csekély fokú alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos ügyében, akit egy bevásárló központ közelében vontak rendőrök intézkedés alá, mivel viselkedését a rendőrök gyanúsnak találták. A Testület állásfoglalásában megállapította, hogy az igazoltatás jogalapja biztosítva volt, ugyanakkor a rendőrök nem tettek eleget a személyük azonosításával kapcsolatos előírásoknak, valamint az intézkedés céljának közlésére vonatkozó kötelezettségüknek. Erre figyelemmel megállapítható volt a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme.

A Testület – a panasz visszavonására tekintettel – megszüntette az eljárást azon panaszos esetében, aki a lakóhelyéül szolgáló ingatlanon kérésére aznap foganatosított rendőri intézkedéssel kapcsolatosan terjesztette elő panaszát.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Nem került sor alapjogot sértő intézkedésre azon panaszosok ügyében, akik kifogásolták, hogy egy rendezvény feloszlatása során a rendőrök könnygázgránátot vetettek be, amely miatt pánikba estek, és csak nehezen tudtak távozni a helyszínről. A Testület megállapította, hogy a rendőrség jogszerűen, a szükségesség és arányosság követelményének megfelelően járt el, a békétlenné vált tömeget a kényszerítő eszköz alkalmazására előzetesen figyelmeztette. A Testület leszögezte, hogy tömegoszlatáskor a helyszínen lévők egyéni felelősségét a rendőrség nem köteles vizsgálni, így a Testület akkor sem állapíthat meg jogsérelmet, ha a könnygáz hatása annak ellenére érintette a panaszosokat, hogy ők maguk nem vettek részt az erőszakos cselekményekben. A Testület a panaszt kivizsgálásra áttette az eljáró szerv vezetőjéhez.

Nem került sor alapjogsértésre azon panaszos az ügyében, aki kifogásolta, hogy egy rendezvény feloszlatása során a rendőrök könnygázgránátot vetettek be, ezzel megnehezítve azt, hogy a helyszínről távozzon. A Testület megállapította, hogy a rendőrség jogszerűen, a szükségesség és arányosság követelményének megfelelően járt el, a békétlenné vált tömeget a kényszerítő eszköz alkalmazására előzetesen figyelmeztette. A Testület leszögezte, hogy tömegoszlatáskor a helyszínen lévők egyéni felelősségét a rendőrség nem köteles vizsgálni, így a Testület akkor sem állapíthat meg jogsérelmet, ha a könnygáz hatása annak ellenére érintette a panaszosokat, hogy ők maguk nem vettek részt az erőszakos cselekményekben. A Testület a panaszt kivizsgálásra áttette az eljáró szerv vezetőjéhez.

Az állásfoglalásban a Testület a panaszos emberi méltósághoz és az annak részét képező személyi integritáshoz és testi épséghez és tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának súlyos sérelmét, valamint a kegyetlen, embertelen, megalázó elbánás tilalmának megsértését állapította meg. A Testület a panaszos igazoltatását jogszerűnek találta; a panaszossal szemben alkalmazott testi kényszert (- a rendőrség téves megítélése folytán - az alkalmazott karfeszítés erejéig arányosnak, az azt követő) fojtófogás tekintetében aggályosnak és aránytalannak találta, az azt követő bilincselést indokolatlannak és aránytalannak, az átvizsgálását és előállítását jogszerűtlennek minősítette. A részrehajlás nélküli intézkedési kötelezettség teljesítése és a tanúsított hangnem tekintetében a Testület a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem tudott megnyugtatóan állást foglalni.

Az állásfoglalásban a Testület a panaszos tisztességes eljáráshoz, jogorvoslathoz és emberi méltósághoz való jogának súlyos sérelmét, valamint a kegyetlen, embertelen, megalázó elbánás tilalmának megsértését állapította meg amiatt, hogy a közúti ellenőrzés során intézkedő rendőrök a panaszos térdhajlatába térdeltek, vele meg nem engedett hangnemben beszéltek, az intézkedést megelőzően nem azonosították magukat és nem tájékoztatták a panaszost az Rtv. szerinti panasz lehetőségéről; továbbá az intézkedő rendőrök parancsnoka a panaszos kérése ellenére nem adta meg az intézkedő rendőrök adatait.

-

Csekély súlyú alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos ügyében, akit egy rendezvényen igazoltattak a rendőrök. A Testület megállapította, hogy az igazoltatásnak és a ruházat- és csomagátvizsgálásnak – különös tekintettel a közelben zajló, többször békétlenné vált rendezvényre – megvolt a megfelelő jogalapja. A rendőrök azonosíthatóságára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt azonban a Testület megállapította a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét. A Testület az ügyet a jogsértés csekély foka miatt az eljáró szerv vezetőjéhez tette át.

A Testület csekély fokú alapjogsértést állapított meg azon panaszos ügyében, akit kerékpárt toló társával vontak rendőri intézkedés alá. A kerékpárosok ellenőrzésére felhívó felettesi utasítást, mint az intézkedés jogalapját a Testület csak a panaszos kerékpárt toló társa tekintetében fogadta el, míg a panaszos esetében megállapította a tisztességes eljáráshoz és személyes adatok védelméhez fűződő jog megsértését. Az igazoltatás jogszerűtlenségére alapítva a Testület az adatrögzítést is alapjogot sértőnek minősítette.

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület annak a panaszosnak az ügyében, akivel szemben 2009. március 15-én, a Március 15. téren tartott rendezvényről való távozás közben, tömegoszlatás során foganatosított a rendőrség intézkedést. Az intézkedés oka a panaszos viselete (arc eltakarása) volt, amellyel összefüggésben a Testület megállapította, hogy ez a körülmény nem szolgáltat elegendő jogalapot rendőri intézkedés végrehajtásához. Indokolatlan volt továbbá a panaszossal szemben rendőri erőszak alkalmazása is, hiszen sem ő, sem pedig a környezetében lévők nem léptek fel támadólag. A Testület arra a következtetésre jutott továbbá, hogy a panaszos az előállítás során nem kapott megfelelő tájékoztatást az előállítás okáról, jogalap nélkül került sor a panaszos mobiltelefonjának elvételére, illetve hozzátartozóját vagy képviselőjét kérése ellenére sem értesítették. Aránytalannak és indokolatlannak ítélte a Testület a befogadást követő motozást, valamint az előállítás 8 órán túli fenntartását is. A Testület állásfoglalása szerint a rendőri intézkedés megvalósította a panaszos személyi szabadságának, emberi méltóságának, tisztességes eljáráshoz, tulajdonhoz való jogának súlyos sérelmét, ezért állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.

A panaszos 2009. május 11-én a Budapesten, Kossuth téren egy szabálytalanul megálló és várakozó rendőrségi mikrobuszról készített hang- és képfelvételeket, amiért igazoltatták és igazolásra alkalmas iratok hiányában előállították. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor. Az ORFK határozatában a panasznak helyt adott.

Súlyos alapjogi jogsérelmet megállapító állásfoglalás, olyan panasz vizsgálata alapján, amely szerint a panaszos a rendőri intézkedés során alkalmazott paprika spray hatására testi sérülést szenvedett, sérült a testi épséghez való joga.

Az állásfoglalásban a Testület a panaszos tisztességes eljáráshoz, személyes szabadsághoz, emberi méltósághoz való jogának súlyos sérelmét, valamint a kegyetlen, embertelen, megalázó elbánás tilalmának megsértését állapította meg a panaszossal szemben 2009. március 15-én - az egyébként indokoltan elrendelt fokozott ellenőrzés során - Budapesten, a Szent István téren tartott rendezvényen és azt követően foganatosított rendőri intézkedések miatt. A Testület megállapítása szerint a panaszos igazoltatása és átvizsgálása jogszerűen történt, azonban az azt követő bilincs alkalmazása, előállítása és annak során kétszeri orvosi vizsgálata jogszerűtlen, szükségtelen és aránytalan volt. A panaszos tulajdonában lévő tárgyak elkobzásával kapcsolatosan a Testület alapjogsérelmet nem tudott megállapítani.

Az állásfoglalásban a Testület a panaszos tisztességes eljáráshoz, emberi méltósághoz és a személyes szabadsághoz fűződő alapvető jogának súlyos sérelmét, valamint a kegyetlen, embertelen, megalázó elbánás tilalmának megsértését állapította meg a panaszossal szemben 2009. március 15-én - az egyébként indokoltan elrendelt fokozott ellenőrzés során - Budapesten tartott köztéri rendezvényen és azt követően foganatosított rendőri intézkedések miatt. A Testület megállapítása szerint a panaszos igazoltatása, ruházatának átvizsgálása és előállítása jogszerűen történt, azonban a bilincs alkalmazása, az előállítás során a hozzátartozó és jogi képviselő értesítésének elmulasztása és az előállítás során végzett orvosi vizsgálata jogszerűtlen volt. A rendőri intézkedések egyéb körülményei - az előállítás indoka közlésének megtörténte, a rendőrök hangneme és az előállítás során a mellékhelyiség használata - tekintetében ugyanakkor a Testület alapjogsérelmet nem tudott megállapítani.

Az állásfoglalásban a Testület a panaszos tisztességes eljáráshoz, emberi méltósághoz és a személyes szabadsághoz fűződő alapvető jogának súlyos sérelmét, valamint a kegyetlen, embertelen, megalázó elbánás tilalmának megsértését állapította meg a panaszossal szemben 2009. március 15-én - az egyébként indokoltan elrendelt fokozott ellenőrzés során - Budapesten tartott köztéri rendezvényen és azt követően foganatosított rendőri intézkedések miatt. A Testület megállapítása szerint a panaszos igazoltatása, ruházatának átvizsgálása és előállítása jogszerűen történt, azonban a bilincs alkalmazása, az előállítás során a hozzátartozó és jogi képviselő értesítésének elmulasztása és az előállítás során végzett orvosi vizsgálata jogszerűtlen volt. Az előállítás indoka közlésének megtörténte tekintetében ugyanakkor a Testület alapjogsérelmet nem tudott megállapítani.

Súlyos alapjogsérelmet (emberi méltósághoz, tisztességes eljáráshoz való alapvető jog, személyi szabadság) megállapító állásfoglalás azon panaszosok ügyében, akik egy áruháznál általuk szabálytalannak tartott módon várakozó szolgálati járművet fényképeztek le, majd a visszaérkező rendőrökkel szóváltásba kerültek, így egyiküket megbilincselték, előállították és feljelentették, másikukat pedig a járműre fektetve, lefogva átvizsgálták és igazoltatták.

A Testület nem állapított meg alapjogsértést azon panaszosok ügyében, akik egy közlekedési baleset kapcsán a baleseti helyszínelő rendőrök eljárását, az egyik panaszos szabálysértésben megállapított felelősségét, valamint a szabálysértési eljárásban jelentkező hiányosságokat kifogásolták. A Testület hatásköre a szabálysértési cselekmények megítélésére, illetve a szabálysértési eljárások felülvizsgálatára nem terjed ki, ezekben a kérdésekben érdemi megállapításokat ezért nem tett. A Testület vizsgálta ugyanakkor azt, hogy a rendőri fellépés nem volt-e részrehajló. A rendelkezésre bocsátott információk alapján a Testület nem tudott megalapozottan állást foglalni ebben a kérdésben, ezért a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme a konkrét esetben nem volt megállapítható.

A Testület súlyos alapjogsértést állapított meg azon panaszos ügyében, akit a rendőrök éjszakai órában vontak ellenőrzés alá, mivel a járda helyett az úttesten haladt. A Testület megállapította, hogy az eljáró rendőrben alappal merült fel a szabálysértés elkövetésének gyanúja, ezért az intézkedés jogalappal történt, az eljáró rendőr az intézkedés foganatosítására vonatkozó formaságok megszegésével azonban megsértette a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát. A Testület állásfoglalása szerint a rendőri intézkedés nem felelt meg a részrehajlásmentes intézkedés követelményének sem, az alkalmazott rendőri hangnem pedig alkalmas volt a panaszos emberi méltóságának megsértésére. A Testület állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.

A panaszost 2009. július 4-én az esti órákban Budapesten a rendőrök intézkedés alá vonták, ruházatát átvizsgálták, majd megbilincselték és előállították. A panaszos szerint az intézkedés alkotmányos alapjogait sértette, ezért kérte a Testületet panaszának kivizsgálására. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, ezért azt az ORFK részére megküldte. Az ORFK határozatában a panasznak részben helyt adott.

A panaszos 2009. július 4-én Budapesten gyalogosan közlekedett, amikor a rendőrök intézkedés alá vonták és a nála lévő tárgyi eszközök alapján bűncselekmény gyanúja miatt előállították. A panaszos ezt jogszerűtlennek tartotta és kérte, hogy panaszát a Testület vizsgálja ki. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, ezért azt az ORFK részére megküldte. Az ORFK határozatában a panasznak részben helyt adott.

Súlyos alapjogsérelmet állapított meg a Testület annak a panaszosnak az ügyében, aki az eredeti állapot megőrzése érdekében hét órát volt kénytelen étlen-szomjan a feltört gépkocsija mellett tölteni, arra várva, hogy a helyszínelők megérkezzenek. Testület állásfoglalásában megállapította, hogy a helyszínt biztosító rendőrnek a biztosítással járó feladatokat a szemlebizottság megérkezéséig kell ellátnia, és csak akkor veheti igénybe magánszemély segítségét, ha törvényes kötelezettségét más módon nem tudja biztosítani. A panaszos esetében ilyen helyzet nem állt fenn, és a rendőri intézkedés aránytalan terhet jelentett a panaszosnak. A késedelem következtében megvalósult a panaszos mozgásszabadságához és emberi méltóságához való jogának sérelme, amelyet a Testület súlyos fokúnak ítélt, ezért állásfoglalását megküldte a országos rendőrfőkapitánynak.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Csekély fokú alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos esetében, akit 2009. július 11-én, egy budapesti rendezvényen vontak rendőri intézkedés alá. Mivel a panaszos lakcímének rögzítésére az intézkedés keretében jogszerűtlenül került sor, a Testület megállapította a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő jogának csekély fokú megsértését.

A Testület a jogsérelem súlyának megítélésekor figyelemmel volt arra, hogy kiemelt súlyú, élet elleni bűncselekmény történt, illetve, hogy bűncselekmény felderítéséhez és az elkövetők mihamarabbi felelősségre vonásához komoly társadalmi érdek fűződik.

Alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor azon panaszos az ügyében, akivel szemben a rendőrség olyan intézkedést foganatosított, amelyet egy helyszínre érkező tv-csatorna forgatócsoportja felvett, és aznap este egy hírműsorban be is mutatták. A felvételeken mind az elfogást végrehajtó civil ruhás rendőrök, mind pedig a panaszos látható és felismerhető. A Testület megállapíthatónak találta, hogy a felvételek készítésére a rendőrségtől származó információ alapján kerülhetett sor. A panaszossal szemben eljáró rendőrök ugyanakkor jogszerűen nem tehettek olyan nyilatkozatot a sajtó valamely képviselőjének, amelynek következtében a sérelmezett felvétel elkészítésére lehetőség nyílt. A fentiek alapján a Testület megállapította a panaszos emberi méltóságának és személyes adatok védelméhez fűződő jogának súlyos megsértését, ezért állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor annak a panaszosnak az ügyében, aki a rendőrség 2009. március 15-én, a Március 15. téren vele szemben foganatosított intézkedéseit kifogásolta. A Testület megállapította, hogy a rendőrség jogszerűen járt el, amikor a zászlóval hadonászó panaszost a közrend és közbiztonság védelme érdekében felszólította személyazonossága igazolására, valamint előállítást foganatosított. Jogszerűen került sor a panaszos megbilincselésére is. Az állásfoglalás szerint azonban a panaszos fogdai befogadás keretében végrehajtott motozása jogtalan volt, sértette emberi méltóságát. Megvalósult továbbá a tulajdonhoz való jog sérelme amiatt, hogy a rendőrség az intézkedés során elvett és rendőri kezelésbe került, a panaszos tulajdonát képező zászlót az intézkedést követően nem szolgáltatta vissza. A fentiek alapján a Testület súlyos alapjogsérelmet állapított meg, ezért állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.

A panaszos a vele szemben 2009. március 15-én foganatosított előállítás és fogvatartás alatt végrehajtott cselekmények miatt fordult beadványával a Budapest Rendőrfőkapitányához, és kérte az Országos Rendőr-főkapitányságon keresztül panaszának továbbítását a Testület részére. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, ezért azt ORFK részére megküldte. Az ORFK határozatában a panasznak helyt adott.

A panaszos a vele szemben 2009. március 15-én, Budapesten, a Március 15. Téren foganatosított rendőri intézkedések, valamint ezt követően a Budapesti Rendőr-főkapitányság objektumában történtek miatt nyújtott be panaszt. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, ezért azt ORFK részére megküldte.

Súlyos alapjogsérelmet (személyi szabadság, véleménynyilvánítási szabadság, gyülekezési szabadság, tulajdonhoz való jog) megállapító állásfoglalás olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a vöröscsillagot viselő panaszost e magatartásáért a rendőrök igazoltatták, előállították és tőle az önkényuralmi jelképet elvették.

A Testület állásfoglalása szerint jogszerűen korlátozta a rendőrség azon panaszos alapjogait, aki azt kifogásolta, hogy az idézésre a rendőrkapitányságon kellő időben megjelent, kihallgatása mégsem kezdődött meg a tervezett időpontban. A Testület megállapítása szerint az a félórás időtartam, amíg a panaszosnak várakoznia kellett, nem volt aránytalanul hosszú. A Testület azt is figyelembe vette, hogy a panaszos ezt követő távozását – annak ellenére, hogy a meghallgatás nem történt meg – a hatóság nem akadályozta, és azt később sem szankcionálta.

A panaszos 2009. augusztus 13-án személygépkocsiját vezetve két települést összekötő bekötő úton haladt, amikor egy rendőrautó megállásra kényszeríttette, az autóból kirángatták, igazoltatták, megszondáztatták és minősíthetetlen hangnemben, "fenyegetőleg" beszéltek vele. A panaszos rendőri intézkedés módját, körülményeit sérelmezte. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, ezért azt az ORFK részére megküldte. Az ORFK határozatában a panasznak részben helyt adott.

Súlyos alapjogsérelmet (tulajdonhoz, személyes adatok védelméhez, tisztességes eljáráshoz való alapvető jogok) megállapító állásfoglalás olyan panaszügyben, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy Egerben gárdista mivolta miatt egy rendezvényről testi kényszerrel előállították, mobiltelefonját elvették és megalázó módon rabosították.

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos ügyében, akit 2009. július 4-én, a budaörsi Városi Klubban tartott rendezvény kapcsán vontak rendőri intézkedés alá. Megítélése szerint indokolt volt a helyszínen tartózkodó személyek – köztük a panaszos – ottléte okának tisztázása, ennek keretein belül személyük azonosítása. Jogszerűnek találta továbbá a rendőrségnek a klub területén belüli fellépését is. A panaszos által viselt ruházat ugyanakkor a Testület megítélése szerint nem volt alkalmas arra, hogy a garázdaság szabálysértése elkövetésének gyanújára hivatkozva rendőri intézkedést alapozzon meg. A Testület ezért megállapította a panaszos véleménynyilvánítási jogának sérelmét azon rendőri eljárás kapcsán, hogy megfelelő jogszabályi felhatalmazás nélkül szólították fel, illetve kötelezték a panaszost, hogy pólóját vegye le.

A panaszos által képviselt szervezet 2009. július 4-én, a budaörsi Városi Klub előtt tartott rendezvényén több személyt vontak rendőri intézkedés alá, amellyel kapcsolatban a panaszos az egyesülési jog megsértésére, aránytalan korlátozására hivatkozott. Az állásfoglalás szerint a lakossági bejelentésben megjelölt helyszínen tartózkodó személyek ottléte okának tisztázása, a személyek azonosítása indokolt volt, mértéke pedig nem volt eltúlzott. Erre tekintettel a Testület a konkrét ügyben nem állapított meg alapjogsérelmet.

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos ügyében, akit 2009. július 4-én, a budaörsi Városi Klubban tartott rendezvényen vontak rendőri intézkedés alá, két alkalommal igazoltattak, majd előállítottak. A Testület állásfoglalása szerint a rendőrség nem rendelkezett megfelelő jogalappal az előállítás végrehajtására, ezért megállapította a panaszos személyi szabadságának és tisztességes eljáráshoz való jogának megsértését. Az előállítás jogszerűtlensége kiterjedt a ruházat átvizsgálására is, ami megalapozta a panaszos emberi méltóságának megsértését. A Testület állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.

Hatáskörének hiányát állapította meg a Testület azon panaszos esetében, aki a rendőrség nyomozati tevékenységét, illetve nyomozati cselekmények elmaradását tette a panasza tárgyává. A rendőrség ezen feladatait a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szabályozza megfelelő jogorvoslati lehetőséget biztosítva mind a nyomozó hatóság határozatai, mind pedig intézkedései ellen. Erre figyelemmel a Testületnek az ügyben nem volt lehetősége eljárni.

A panaszos 2009. szeptember 5-én a délutáni órákban a Budapesten a Károly kőrúton közlekedett gyalogosan, amikor a rendőrsorfalhoz ért. Közvetlen közelről őt egy rendőrnő lekamerázta, ekkor a panaszos maga elé emelte a kezét. Ezt követően a rendőrnő meglökte és megpróbálta elgáncsolni. Több rendőr is érkezett, földre vitték, megbilincselték, előállították és csak 23 óra 30 perckor, meghallgatása nélkül szabadították. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, ezért azt az ORFK részére megküldte.

Az állásfoglalásban a Testület a személyi szabadsághoz való jog súlyos sérelmét állapította meg a 2009. szeptember 5-én Budapesten, a Blaha Lujza téren tartott rendezvényen résztvevő panaszos előállításával összefüggésben. A Testület megállapítása szerint - a megjelölt területen egyébként indokoltan elrendelt fokozott ellenőrzés során - a panaszossal szemben intézkedő rendőrök fellépése, a panaszos igazoltatása és adatainak rögzítése, valamint átvizsgálása jogszerűen történt; a testi kényszer és bilincs alkalmazására jogszerűen és arányosan került sor. A panaszos előállítása jogszerű és indokolt volt, ugyanakkor annak időtartama - tekintettel arra, hogy eljárási cselekményt az előállítás utolsó három és fél órájában a panaszossal szemben nem folytattak le - indokolatlanul hosszú volt.

A személyes adatok védelméhez fűződő jog csekély fokú megsértését állapította meg a Testület azon panaszos esetében, aki egy Budapesten tartott rendezvény résztvevőjeként észlelte, hogy a kamerával is felszerelt rendőrautók szabálytalanul, a díszburkolaton, megkülönböztető jelzés nélkül parkolnak. Miután a panaszos kérdőre vonta a rendőröket, róla kézi kamerával is készítettek felvételt. A Testület megállapítása szerint az Rtv. -ben foglalt felhatalmazás „az intézkedéssel érintett személyről” teszi lehetővé felvétel készítését, ezért a konkrét esetben – intézkedés hiányában – ez a rendelkezés nem teremtette meg a rendőri fellépés – felvétel-készítés – jogszerű alapját.